Gulyás cáfolja, hogy szükségállapotban gondolkodnának, s vele a választások elhalasztásán

A kormány fokozza a tétet, a választások közeledtével egyre csak szítja a háborús pszichózist – van itt már minden: nemzeti petíció, Orbán levele Zelenszkijnek, zsarolás, vétózás Brüsszelben, harsogó kormányzati kommunikációval kísért intézkedés a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére (mások ezt szépen csendben szokták tenni), „összehangolt védelmi tevékenység”, készültség drónok kilövésére Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, mindez a saját szuverenitását, területi integritását az agresszor orosz hadsereg ellen védő Ukrajna állítólagos fenyegetésére hivatkozó, mind vadabbul folyó uszítás mellett. 

Minden olyan spekuláció, mely szerint szükségállapotot vezetnének be, teljesen alaptalan – szögezte le a Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: az áprilisi választásokat a rendes, törvényes rendben Magyarországon meg lehet tartani, a kormányban fel sem merült a szükségállapot bevezetése. S hogy ez hogyan került szóba? Nos a Telex munkatársa kérdezett rá, tükrözve a magyarok aggodalmát, hova vezethet ez a mesterségesen eltúlzott kormányzati „hisztéria”, s mi lehet Orbánék célja azzal, hogy egyre élesebb vitákat gerjeszt a kormány Ukrajnával. 

Nem lehet csodálkozni azon, hogy egyre többen tartanak attól, hogy a kormány viselkedése és a választások jelen állás szerinti nem éppen biztató kilátásai miatt, akár a halasztás is lehet még a dolog vége. Semmi új nincs a nap alatt: ezt az emberi reakciót már Rejtő Jenő is megírta a „Vesztegzár a Grand Hotelben” című nagybecsű művében. Emlékezzenek csak! A hatóság képviselője a vesztegzárat bejelentve, tudatja az aulában összegyűltekkel, hogy nincs semmi baj, nem kell félni, semmi ok a pánikra, amire többen elájulnak. 

Nos, ennek fényében semmi meglepő nincs abban, hogy többen „elájultak”, „pánikba estek” az elmúlt napokban, s nem igazán nyugtatták meg őket Gulyás Gergely szavai. Hogyan is fogalmazott Gulyás? „...fel sem merült semmilyen szükségállapot bevezetése”. De hát ismerjük ennek a kormánynak a „jó” szokását: rendszerint kétértelműen fogalmaznak, úgy, hogy lehet azt így is értelmezni, meg úgy is. Ezt a fajta ködösítést/sumákolást/csúsztatást – magyarán szólva hazudozást – ma már elképesztő profizmussal űzi Orbántól kezdve Szijjártón át Gulyásig az összes fideszes potentát. Már csak ezért sem szabad szó nélkül elmenni a kancelláriaminiszter szóhasználata mellett. Merthogy borítékolhatóan nem véletlenül választotta a „szükségállapot” kifejezést. S nem véletlenül nem hallottuk azt a szót, hogy „hadiállapot”.

Nem kekeckedünk, s nem vagyunk paranoidok, nem akarunk mi szavakon, kifejezéseken lovagolni, csak éppen a figyelmükbe szeretnénk ajánlani, hogy mit fed az egyik és mit a másik kifejezés. Ez már csak azért is célszerű, mert Orbán Viktorék az elmúlt tíz évben nagyon sokat tettek azért, hogy az emberek össze-vissza kavarják az olyan fogalmakat, mint a veszélyhelyzet, a rendkívüli helyzet, a szükségállapot, a hadiállapot stb. Amelyek amúgy egytől egyig a különleges jogrend formái. A hatályos magyar jog szerinti három fő rendkívüli jogrend: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. 

A veszélyhelyzet – ha lehet úgy fogalmazni – a legenyhébb forma, ezt hosszabbítgatják félévente, most éppen májusig, tehát a választások kitűzött időpontja utánig. Ebben a jogrendben a kormány rendeletekkel hozhat döntéseket, eltérhet bizonyos törvényektől, s fontos, hogy ez fennmaradhat a választások idején is. Magyarán ettől vidáman voksolhatunk április 12.-én. 

A szükségállapot a két véglet közötti jogrend, az, amikor az országon belüli súlyos, erőszakos rendzavarás történik. Belső biztonsági válság esetén lehet indokolt a kihirdetése, amikor az alkotmányos rend megdöntésére tesznek fegyveres kísérletet, vagy amikor a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló akció zajlik, esetleg tömeges fegyveres erőszak veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Más szóval, súlyos belső zavargások, felkelések, az alkotmányos rend megdöntésének a kísérlete, vagy éppen az államot megbénító terrorcselekmények esetén indokolt a bevezetése az alkotmányos rend fenntartása céljából.

A legsúlyosabb válfaja a rendkívüli jogrendnek a hadiállapot, amit külső katonai veszély indokol. Például az, ha külső fegyveres támadás történik az ország ellen (ezt akár dróntámadásokkal is végre lehet hajtani – s hallhattuk Gyulyástól, hogy a kormány erre is „gondolt”: Szabolcs-Szatmárban ilyen támadások kivédéséről vizionáltak). Avagy, ha egy ilyen támadásnak közvetlen veszélye fenyeget, továbbá, amikor szövetségi kötelezettségeknek eleget téve (úgy is mint NATO) külföldön vetik be a magyar hadsereget. Ilyen esetekben korlátozhatóak bizonyos alapjogok, s rendkívüli hatáskörök kerülnek a kormányhoz vagy az államfőhöz. 

S hogy most milyen „helyzetben” élünk? Különleges jogrendben (ami május 13-ig van egyelőre érvényben). Éppen az orosz–ukrán háború hatásaira hivatkozva hirdették ki 2022 május 25.-én, arra hivatkozva, hogy a szomszédos országban háború zajlik, aminek a humanitárius és gazdasági következményei, valamint a nemzetbiztonsági kockázatai miatt volt szükség a bevezetésére. Miután persze nincs háború az ország területén, nincs külső katonai támadás és nincs belső fegyveres felkelés sem, ezért sem a hadiállapotot, sem pedig a szükségállapotot nem tudják kihirdetni, ugyanakkor a különleges jogrend harmadik kategóriájába, a veszélyhelyzetbe csak bele tudják szuszakolni az aktuális helyzetünket.

Persze 2022 előtt is volt már időnk megszokni a tartós ilyen-olyan „helyzetet”: 2016. március 9.-én rendelt el először Orbán ilyet, elsőként a tömeges bevándorlás miatti (nem veszélyhelyzetre, hanem csak) válsághelyzetre hivatkozva. Akkor még főleg a határvédelemhez kapcsolódó rendkívüli szabályokat hoztak, ám rákaptak erre a kényelmes kormányzási lehetőségre, s 2020. március 11.-én a Covid miatt már fokozták a dolgot, s veszélyhelyzetet hirdettek, amit 2022. június 1.-ig a járványra hivatkozva tartottak fenn. Kijárási korlátozások, lezárások, rendeleti kormányzás jellemezték ezt az időszakot.

S utána jött a háború miatti veszélyhelyzet.

Ma pedig Gulyás cáfolta, hogy tovább mennének. A kormány is érezhette, nem ártana sulykolni, hogy a fokozódó uszítás, Ukrajna-ellenes lépések nem az ő saruk, s azoknak közük nincs a választás elhalasztásának a szándékához. Meg is kérdeztette magát a közmédia munkatársával arról, létezik-e összefüggés aközött, hogy hamarosan választások lesznek, s eközben a honvédség és a rendőrség is részt vesz az energia-infrastruktúra elleni esetleges támadások elleni védekezésben. A kancelláriaminiszter természetesen cáfolta a kérdező által felemlegetett ellenzéki vádakat (miszerint a kormány hamis zászlós műveleteket készíthet elő), s leszögezte: az ügynek nincs köze a választáshoz, és ez az állapot az ukránok által mesterségesen előállított veszélyhelyzet. Az április 12-i választások megtarthatók – szögezte le.

Ugyanakkor – s ezt már a HVG jelentette – közvetlen katonai támadással a kormány nem számol, a terrorfenyegetettség szintjén pedig nem emeltek. De azért indokolt az óvatosság a konkrét fizikai támadás veszélye miatt – jelezte Gulyás, aki minősített adatokra hivatkozva, nem válaszolt a kérdésre, vajon van-e információ a magyar energetikai infrastruktúra elleni ukrán fenyegetésről.