Gulyás Gergely: Brüsszelben azok vannak többségben, akik háborúpártiak

Gulyás Gergely közölte: Magyarország nincs egyedül az álláspontjával, de leghatározottabban mondja ki, a háború nem jelent megoldást, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, az EU-ban azonban azok vannak többségben, akik a háború pártján állnak, akik úgy gondolják, hogy Európa biztonságát nem az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése, hanem annak folytatása szolgálja.

Úgy folytatta: ez még nem jelentené azt, hogy az egymással szembenálló felek számtalan kérdésben ne alakíthatnának ki közös álláspontot. Példaként az Oroszország elleni szankciókat említette.

Gulyás Gergely azt mondta, a nézetkülönbség mindeddig kezelhetőek voltak, de most azt látni, hogy nem a kompromisszumra törekszik a nagy tagállamok többsége, hanem a Magyarország elleni „zsarolás durva és elfogadhatatlan formáit próbálják meg alkalmazni".

Az ügyek európai módon történő intézése nem ez – jelentette ki.

Úgy összegzett: Brüsszelben alapvető változásra van szükség, hogy a hangnem megváltozzon, a június 9-i európai parlamenti választás lehetőséget nyújt az európai és magyar polgároknak arra, hogy véleményüket kifejezzék.

A változás a demokratikus keretek között érhető el. Szerencsés az, hogy most, amikor Európa válaszútnál van, amikor háború és béke, a kontinens versenyképessége, a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása kérdésében kell dönteni, néhány hónap múlva EP-választás lesz – mondta.

A miniszter közölte, Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcson folyamatos egyeztetéseket folytat, továbbra is igyekszik a nemzeti érdekek figyelembe vételével megegyezésre jutni, de ez nem biztos, hogy be fog következni. Jelezte, a kormányfő a csúcs után tájékoztatás fog adni.

Gulyás Gergely beszámolt arról is, a Belügyminisztérium megszervezte, hogy kevesebb, mint két hét alatt – január 30-ig – 140 ezer tanár megkaphassa a béremeléshez szükséges iratokat. Az állami fenntartású iskolák tanárai legkésőbb hétfőn a megemelt illetményeket kapják meg – rögzítette.

Azt mondta, világos a kormány szándéka, 32,2 százalékos béremelés történik, a kormány ennyivel növelte meg a bértömeget, amit csak béremelésre lehet költeni. Mindenkinek nőni fog a fizetése – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a mesterfokozattal rendelkező pedagógusok két százalékkal több emelést kapnak, míg „a hiánytárgyakat" oktatók plusz négy százalékos emeléssel számolhatnak.

A mostani béremeléssel a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, ez bruttó 652 ezer forintot jelent – közölte.

Hozzátette: csak ebben a törvényhozási ciklusban 46 százalékkal nőtt a pedagógusbér, és bíznak benne, hogy tudják tartani azt a vállalásukat, hogy a diplomás minimálbér 80 százalékára emeljék a pedagógusok bérét. Beszélt arról is, milyen változásokat hozott a pedagógusok jogállásáról szóló törvény, amely alapján szerinte kiszámítható keretek között dolgozhatnak a tanárok.

Értékelése szerint a pedagógusok anyagi elismertsége esetében olyan nagyot sikerült előrelépni, mint a rendszerváltás óta soha.

A miniszter azt mondta, vannak, akik nem örülnek ennek és sokan vannak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a béremelés ne folytatódhasson, az EU ne járuljon ahhoz hozzá.

Gulyás Gergely közölte, a pedagógusok bérének emelése a magyar adófizetők pénzéből történik, az Európai Uniótól a kormánynak ígérete van az utófinanszírozásra. A kabinet 2030-ig vállalta, hogy a pedagógusok bére eléri a diplomások bérének 80 százalékát, az addig szükséges béremelések 12 százalékát fizeti az EU – részletezte.

Kitért arra, hogy egy részletkérdés maradt, amely néhány száz tanárt érint és a Belügyminisztérium megpróbál méltányos megoldást találni. Ismertette, a szakszervezetek azt kérték, hogy a tanár, aki tavaly december végéig bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát, annak ne kelljen nyilatkoznia az új jogviszonyról. A béremelés azonban az új jogviszonyhoz társul – jegyezte meg, így ennek a szakszervezeti kérésnek – bár teljesítették – látni, milyen kára van.

Elmondta, a szakszervezetekkel többszörösen is óvatosan kell bánni, mert nehéz felismerni, hogy ők a pedagógusok érdekeit képviselik, vagy az ellen lépnek fel. A béremelés ellen például mindent megtettek a nemzetközi fórumokon – tette hozzá.

Továbbra is lehetőség lesz az újszülöttek SMA-szűrésére, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – közölte Gulyás Gergely.

A tárcavezető elmondta: a szűréseket továbbra is a Szegedi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Bethesda Gyermekkórházban végzik, igény esetén minden újszülött, minden várandósság esetén lesz rá lehetőség.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja annak ratifikálását, ezért is terjesztette az Országgyűlés elé azt. Hozzátette ugyanakkor: fontos, hogy erről akkor szavazzon a parlament, amikor a szükséges többség rendelkezésre áll, ehhez pedig bizalomerősítő lépésekre van szükség.

Mivel a bizalomhiányt a svédek idézték elő, ez az ő dolguk – jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarország nem zsarolt és nem szabott feltételeket. A svéd miniszterelnök meghívást kapott Budapestre – emlékeztetett.

Kiemelte, a döntés a kormánypárti frakciók és nem a kormány kezében van.

Elmondta: ha követett el hibát kormány, az az, hogy a ratifikációval kapcsolatban olyat ígért, amit nem tud saját hatáskörben teljesíteni.

Kijelentette, a svéd csatlakozással a NATO erősebb lesz, de jelentős változást mindez nem jelent a szövetség erejét tekintve.

Gulyás Gergely a pedagógusbér-emelésről elmondta, az törvényben rögzített, világos szempontok mentén valósul meg, a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók vagy ilyen gyerekekkel foglalkozók például többletjövedelemhez juthatnak. Hozzáfűzte azt is: tapasztalatai szerint a pedagógusok többsége elégedett a béremeléssel.

Reagált arra is, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egyik aktivistája nyomkövetőt tett az általa beküldött nemzeti konzultáció borítékjába, amely állítása szerint nem ért célba az eredmény kihirdetésekor. Gulyás Gergely hangsúlyozta: az MKKP által jelzett napon a kormány valóban adott tájékoztatást a konzultáció állásáról, de az még nem a végeredmény volt.

Amikor a nemzeti konzultáció intézményéről kérdezték, a miniszter azt hangsúlyozta: miután Magyarország számtalan ügyben van ellenzéki szerepben az EU-n belül, a fellépés erejét mindig az adta, hogy a magyar polgárok jelentős többsége állt mögötte.

A miniszter a meghiúsult sóskúti közmeghallgatásról, arról, hogy ki kellett menekíteni a polgármestert és az érintett cég vezetőjét, azt mondta, elfogadhatatlannak, helytelennek tartja a történteket. Ha egy közmeghallgatást szétvernek, nehéz párbeszédet kezdeményezni – vélte.

Hozzátette: 160 munkahely létrehozásáról és egy csúcstechnológiával dolgozó fémújrahasznosító cégről van szó, amelynek tevékenysége nyomán olyan kérdések sem merülnek fel, mint a nagy mértékű vízhasználat – jegyezte meg.

Kijelentette: indokolt, hogy a környéken élőknek teljes körű tájékoztatást kell adni, a közmeghallgatás ennek egyik módja lett volna.

A Lánchíd-felújítással kapcsolatban Gulyás Gergely egy, az elmúlt évtizedek fővárosi beruházásaiban példátlan botrányról beszélt, amelynek során a vállalkozótól a fővárossal vélhetően összeköttetésben álló emberek bárminemű szolgáltatás nélkül kaptak jelentősebb összeget.

Hangsúlyozta: a legfontosabb az ügy minden részletre kiterjedő feltárása, „legyen világos, hogy milyen korrupciós mechanizmusok működtek, működnek a fővárosban". Úgy fogalmazott: nagyon nehéz azt elhinni, hogy a városháza tudta és beleegyezése nélkül ez a korrupciós ügy megvalósulhatott volna.

Arról, hogy a Transparency International nem talált kivetnivalót a projekt finanszírozásában, kijelentette: „Soros György átláthatóságot hirdető embereinek a legbrutálisabb korrupció is megfelel, ha azt a baloldal követi el".

A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, tett-e lépéseket a főváros vezetése, hogy jogosultak legyenek a hídfelújításra szóló hatmilliárd forintos kormányzati támogatás felvételére. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ez így marad, kijelentette, „szerencsére a magyar államon belül annyi jó cél van, amit lehet támogatni, hogy a bőség zavarával küzdünk". Egy másik kérdésre válaszolva azt közölte, nem keresték meg őket a fővárosi önkormányzattól azzal, hogy csődhelyzetben van Budapest.

A Fidesz főpolgármester-jelöltjével kapcsolatban Orbán Viktor szavaira emlékeztetett, amelyek szerint márciusig születik döntés a jelöltről. Ez így is lesz - erősítette meg, kiemelve: sokan tudnák a jelenlegi főpolgármesternél jobban irányítani Budapestet, ezért sok a potenciális jelölt. Közölte, a Fidesz saját jelöltet fog állítani, ehhez azonban nem feltétel a Fidesz-tagság.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a hozzá intézett kérdésre válaszolva közölte, hogy nem kapott főpolgármester-jelölti felkérést, ezért jelenlegi munkájára koncentrál.

Kérdésre Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a Budapest-Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban „az a reményünk, hogy ebben a ciklusban ott már vonatok is mennek majd".

A ferihegyi repülőtér megvásárlásáról szólva közölte: reményei szerint heteken belül bejelentik az ügyletet. Jelezte: vannak tervek arról, hogy gyorsvasút kösse össze a várost és a légikikötőt.

A gyermekvédelmi törvény szigorításáról szólva a miniszter annak a véleményének adott hangot: elég szigorú e téren a hazai szabályozás, „ha ezt betartatjuk, akkor már európai viszonylatban nagyon jól állunk", de nem zárta ki, hogy lehet javítani a törvényen.

Ha valakinek van ilyen javaslata, azt meg kell fontolni – mondta, hozzátéve, az e tárgyban tartott népszavazás eredménye kellő megerősítést jelent az ügynek.