Gulyás Gergely nagyívű semmitmondásával zárult az önkormányzati kompenzációs megbeszélés

Akár kormánypárti, akár ellenzéki vezetésű városról van is szó, egyre erősebb a kormányzati elvonások miatti egységes fellépés a vidéki önkormányzatok polgármesterei között – nagyjából ez az egyetlen érdemi tanulsága volt a szerdai megbeszélésnek, foglalta össze röviden Wittinghoff Tamás akit a háromórás egyeztetést követően sikerült elérnünk telefonon.

Budaörs polgármestere bő egy hete írt Gulyás Gergelynek levelet, amelyben arra kérte a kormánytagot, hogy Budaörs Város Önkormányzata is visszakaphassa az állami költségvetésből az elvont iparűzési adót, amint ez a 25 000 főnél kisebb városoknál történik. A levelét többek között az is motiválta, hogy február 15-éig meg kell alkotni az önkormányzati költségvetéseket és az általános elvonások következtében mindez már a települések, városok általános működési problémáit veti fel.

Kérdésünkre hogy a levelére felelt-e Gulyás Gergely, a válasz nemleges volt, de mint fogalmazott, az egész szerda délutáni találkozó inkább egy kipipálandó protokollesemény volt, semmint érdemi találkozó. Valójában semmit sem tudtak meg arról, hogy van-e lehetőség az iparűzési adó elvonása miatt előállt deficit kompenzációjára, mert „Gulyás miniszter minden konkrét felvetésre azt válaszolta, hogy ehhez kormányzati döntés szükséges. Magyarul: nem volt felhatalmazása arra, hogy a megjelent települések vezetőinek bármi érdemlegeset is mondhasson” – nyilatkozta a Hírklikknek Wittinghoff Tamás.

Jelezte kétségeit, hogy ha igaz az az állítás, hogy az állam nagy feladatot vállal és a költségek jelentős részét a járványkezelésből – amit persze az érintett városok szintúgy megtesznek a saját megmaradt büdzséjükből –, akkor a megyei jogú városok közül tíz miért kapott 1,3 milliárdos nagyságrendű támogatást karácsony előtt? Minderre azóta sem érkezett semmilyen válasz – tette hozzá.

Ebben az egész kérdésben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a települések jelentős részénél a működésfinanszírozás gerincét a helyi adó jelenti. Minél fejlettebb egy adott település, annál kevesebb az állam támogatása. Budaörs tekintetében pedig „az állami támogatás egy mínusz szám, azaz nettó befizetők vagyunk, ami egyébként jogszabályba, önkormányzati törvénybe ütközik.”

Példaként hozta fel azt, a médiában alig-alig ismertetett országjelentést, ami az Európa Tanács oldalán jelent meg és világosan kimutatja, hogy „az önkormányzatok már a pandémia előtt is elégtelen forrásokkal rendelkeztek. Kimondja a jelentés, hogy az a szolidaritási hozzájárulás, ami például Budaörsöt is sújtja és ami miatt a saját bevételeiből elvon az állam, az az uniós jogszabályokkal ellentétes. Ráadásul az önkormányzatok Európai Chartájának van nyolc olyan pontja, amit egy uniós országnak teljesítenie kell, az önkormányzati törvény alapját képezi és ezt Magyarország is aláírta. Ebből a nyolc pontból hatot egyáltalán nem, kettőt csak részben teljesít a magyar állam”.

A szerdai találkozóra visszatérve, határozottan kijelentette, hogy semmi olyan érdemi információt nem kaptak, ami alapján biztonsággal megalkothatnák a február 15-ig kötelező új éves költségvetést. Az pedig több mint különös kijelentés volt kormányzati részről, hogy miközben március közepéig el kell fogadni az önkormányzati költségvetést, majd március végén EGYENKÉNT egyeztetnek az önkormányzatokkal a helyre szóló anyagi támogatások részleteiről. Wittinghoff Tamás azt még megérti, hogy az adott települések vezetői tudják felmérni a fejlesztéseikhez szükséges támogatás mértékét, de azt már nem, hogy ha egységesen elvonták az iparűzési adót, akkor azt miért kellene „szalámitechnikával” visszacsorgatni a kiválasztottakhoz. 

Ezzel együtt úgy véli, hogy a kormány érzi: sokasodnak a problémák. Erre példaként említette, hogy a múlt héten a megyei jogú városok fideszes és nem fideszes vezetői aláírásával megfogalmaztak egy határozott követeléseket tartalmazó levelet – a kormánynak címezve. Ebből már érezhető, hogy a kormánypárti településeken is jelentős az elégedetlenség.         

Arra a kérdésre, hogy a találkozón elhangzott-e bármilyen ígéret, amit a későbbiekben számon lehet kérni Gulyás Gergelyen, Budaörs polgármestere „elismeréssel” közölte, hogy a miniszter ügyesen tárgyalt, mert semmit sem ígért, de ezt bármikor be tudja tartani. Hogy mégis mi motiválta a kormányzati szándékot az önkormányzatokkal való megbeszélésre, arra a válasz egyszerű. Az említett uniós országjelentés azt is tartalmazza, hogy a kormány nem egyeztet az önkormányzatokkal: „hát most egyeztetett. De aki ezt érdemi egyeztetésként értelmezi, annak a szó jelentésével lehetnek problémái” – nyilatkozta a Hírklikknek Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel történt önkormányzati egyeztetést követően.