Széteshet a nyugati szövetség
Ukrajna ügyében széteshet a nyugati szövetség, mert Európa, illetve Amerika gyökeresen másként ítéli meg az orosz fenyegetést, illetve a demokrácia védelmét.
Márpedig ha a NATO-tagok nem tudnak egyetérteni abban, milyen veszély leselkedik rájuk és miként kezeljék a bajt, akkor az egész szervezet sorsa bizonytalanná válik – mutat rá Gideon Rachman, a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
Az EU hallani sem akar Trump indítványának kulcseleméről, a Krím megszállásának jogi elismeréséről. Mert az agresszió megjutalmazása folytán még valószínűbb lenne, hogy Putyin megindulna a földrész ellen, kezdve a balti köztársaságokkal.
Washingtont az aggasztja, hogy közvetlen fegyveres viszályba keveredhet az oroszokkal. Emellett az európaiak azzal szembesülnek, hogy Amerika két partnerének területére pályázik, lásd Grönlandot és Kanadát.
Ha idevesszük még tekintélyuralmi ösztöneit, valamint a Kreml ura iránt mutatott rokonszenvét, akkor nehéz azt állítani, hogy a NATO még mindig a közös értékeken alapszik. Trump az etnonacionalista felfogást testesíti meg, kulturálisan jobboldali és illiberális. Ezzel szemben az EU a nemzetközi együttműködés híve, amihez a jogot és a liberális intézményeket tekinti alapnak.
A megosztottság azért igen keserű, mivel mindkét fél úgy látja, hogy létharcot folytat a túlélésért. Az Egyesült Államok az olyan nacionalista populistákra igyekszik támaszkodni, mint Orbán, Fico és Farage. Az európaiak viszont Kamala Harris győzelmében bíztak és most kétségbeesetten számolják, hány nap van még hátra a jövő évi időközi választásokig.
(A Financial Times cikke csak előfizetőknek olvasható.)
