Gyanús dolgok készülnek Magyarországon
Komoly kritika érte a kormánypártok által elfogadott úgynevezett felhatalmazási törvényt. A szakmai és politikai bírálatok lényege az volt, hogy a világjárványt felhasználva, a kormány igyekszik korlátlan ideig teljhatalomhoz jutni. A nemzetközi élet és a világsajtó is elutasítóan fogadta a magyar kormánynak korlátlan hatalmat biztosító törvényt. Húsvétkor Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Weltnek adott interjújában a bírálatokért úgy vágott vissza, hogy ha szükség lesz rá, a teljhatalmat biztosító törvény néhány intézkedését akkor is megtartják majd, ha már nem lesz járványhelyzet. Újabb lépést tesz a kormány a diktatúra felé? – kérdeztük Bárándy Péter ügyvédet, egykori igazságügyi minisztert.
– A kormányfő, Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy visszaadja a hatalmat a parlamentnek. Varga Judit kijelentése lényegében visszavonta ezt az ígéretet?
– A ma érvényes jogrendben a vészhelyzet arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy csak a járvány elhárítása érdekében hozzon döntéseket, de azon túl a kabinet ne használja a hatalmát. Erre ígéret is elhangzott a kormány részéről, amikor az ellenzék, illetve a jogászok egy csoportja a teljes felhatalmazással kapcsolatban kritikát fogalmazott meg. Most valóban úgy tűnik, hogy ezt az ígéretet a törvényességért felelős miniszter bizonytalanná tette. A válsághelyzetben a klasszikus jogalkotási technikák nem működnek. Emiatt a vészhelyzet szabályalkotása valójában nem illeszthető be a törvényalkotáshoz szükséges államigazgatási, társadalmi egyeztetésbe, parlamenti vitákba, hatásvizsgálat elvégzésébe, ami egyébként a Fidesz által is támogatott jogalkotási törvény alapja.
– A kormányzati teljhatalom elsősorban azért zavarta a törvény kritikusait, mert korlátlan idejű?
– Nemcsak az időbeni, hanem a tartalmi korlátai sem világosak. Ezért sem helyes az út, amin járunk. A legfőbb veszély, hogy a hatalom beleszeret a kontroll nélküli törvényalkotásba, amelyben képes a társadalmi csoportok közötti egyeztetés és hatásvizsgálatok nélkül érvényre juttatni az akaratát. Ebben a helyzetben, a hatalom akarata a formális jogszabály rangjára emelkedik, ezzel kötelező válik mindenki számára. Varga Judit hétvégi nyilatkozata arra utal, hogy már ki is alakult az egyeztetés nélküli törvényhozás szándéka, holott valóban Orbán Viktor ígéretet tett, hogy neki a teljhatalom a vírus megfékezéséhez, és nem az ország legyőzéséhez kell. A miniszterelnök azt sugallta, hogy mindenki, aki rosszra gondol, tehát valamilyen ordas szándékot, nem pedig a járvány legyőzési szándékát feltételezi, az majdhogynem hazaáruló. Ma viszont már bebizonyosodni látszik az igazságügy miniszter, Varga Judit szavaiból, hogy a rendkívüli hatalom intézkedéseinek egy része esetleg fennmaradhat. Ez a mondat pedig alkalmas a gyanú és a félelem fenntartására, ráadásul egy olyan személytől, akinek a kormányon belüli alapvető feladata lenne az alkotmányosság, és törvényesség fenntartása.
– Történik mindez a korlátlan idejű teljhatalom okozta nemzetközi felháborodás közben, amit a világsajtó is prezentál. Ezen kívül, bizonytalanságot szül, hogy a miniszter azt sem árulja el, hogy a teljhatalom melyik részét kívánja megtartani.
– A hatalom birtokában egy ilyen szándék tartalom nélküli felvetése mérhetetlenül veszélyes és visszatetsző magatartás. Fokozza a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot. A hatalom szájából egy olyan üzenet, hogy „csinálok majd valamit, ami valamire fog irányulni, valamikor” az bizony fenyegetően hangzik, s az alávetettjeiben kétségeket kelt. A kívülállóba –, tehát például a nemzetközi közvéleményben – megerősíti, hogy gyanús dolgok készülnek Magyarországon. A miniszter asszonytól egyébként sem áll távol a krakéler magatartás, hisz hallhattuk: a diplomáciában szokatlan módon, a magyar kormánnyal szemben kritikus véleményt megfogalmazó bizottsági elnöknek boldog nyugdíjas éveket kívánt. Ez rokona a miniszterelnök „boldog karácsonyt kívánok” szövegének.
– Ennek a sorozatnak remekmívű darabja még az ’oszt jónapot! Mindenesetre a teljhatalmat úgy igyekszik a kormány viszonylagossá tenni, hogy ezt a felhatalmazást szerintük a magyar parlament bármikor visszavonhatja. Így van?
– Ez viszont nem igaz, mert erre nincs meg minden joga a parlamentnek. A vészhelyzetet ugyanis a kormány rendelheti el, és megszüntetni is csak a kormány tudja. Vagyis a parlamentnek a veszélyhelyzet bevezetéséhez, illetve megszüntetéséhez direkt jogosítványa nincs. Ebből következően, a kormány rendelkezik arról, hogy meddig kívánja fenntartani a veszélyhelyzetet. A parlament pedig biztosítja a kétharmadot, ami ugyancsak szentesíti a teljhatalmat, ezért aztán felvetődik, hogy miért volt szükség a hatalom korlátlan idejű kiterjesztésére? Valójában semmi szükség nem volt erre, mert a kormány, illetve Orbán Viktor ma is azt csinál, amit akar, tehát a parlament valójában nem képvisel ellensúlyt, csak trükköznek ezzel a gondolattal.
– Nyilván a külföldiek előtt is világos, hogy a magyar kormány számára a parlament nem a hatalom ellensúlya. Varga Judit csak hivatkozik rá, de mindenki tudja, hogy hazudik. Emiatt érezhetik azt, hogy lám, itt diktatúra épül?
– Igen, és ilyen esetben rendre fel is merül, hogy ezt már mégsem hagyhatja a világ, vagy Európa. Még az is lehet, hogy az unió határozottabban kifejti nemtetszését, de a nemzetközi szervezetekhez – ENSZ, Európa Tanács – azért csatlakozik egy ország, mert be akarja tartani a normáit. De végül saját életét, sorsát egy nemzet mindig saját maga választja. A világ nem tehet mást, mint tiszteletben tartja a nép szuverenitását. Ellenkező esetben, még nagyobb baj keletkezhet. Így aztán, ha nem vigyáz, a szuverén nemzet szépen, lassan, de eljuthat a legaljasabb diktatúráig. Ezúttal nem csak a múlt évezred szörnyű európai diktatúráira gondolok, hanem mondjuk az argentin parancsuralmi rendszerre, ami a világ orra előtt épült ki, de a világ mégsem tudott vele mit kezdeni.
