Nagy a baj a Duna–Tisza-közén, a Homokhátság már félig sivatag
A Homokhátság fésivatagossá vált, a Duna–Tisza-közén a súlyos aszály miatt egyre több termelő fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással. Egy évszaknyi csapadék hiányzik a mezőgazdaságnak, és a következő héten tovább romlik az aszályhelyzet – mondta Fehér Balázs, a Hungaromet meteorológusa az InfoRádióban.
A Duna–Tisza-közén a súlyos aszály miatt egyre több termelő fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással – írja a Reuters. A Homokhátság területén hagyományosan kukoricát, gabonát és napraforgót termesztenek, a klímaváltozás okozta hőhullámok és a csapadékhiány azonban drasztikusan csökkentette a terméshozamokat, a talajvízszint pedig folyamatosan csökken.
Hiába volt csapadék az elmúlt két hétben, az ország túlnyomó részén jóval kevesebb esett a sokéves átlagnál. Sokfelé hullott 10 és 25 milliméter közötti eső, helyenként 30-60 milliméter, a középső és a keleti országrészbe viszont többfelé csak 1-4 milliméter jutott. Fehér Balázs, a Hungaromet meteorológusa szerint a Dunántúlon és az Észak-Alföldön valamit javult az aszályhelyzet.
„De ez csak tűzoltásjellegű segítség volt csak, a teljes problémát nem oldotta meg. A Homokhátság, illetve a Dél-Alföld térségében továbbra is súlyos az aszály. Oda ez a csapadék nem jutott el. A talaj felső egy méterén 150-170 milliméternyi csapadék hiányzik, ez egy évszaknyi. A Homokhátság már egy félsivatagi környezet. Egyelőre a kilátások sem biztatóak, a következő egy hétben nem várható csapadék” – tette hozzá.
Az érkező hidegfront nagyon kevés helyen hozott csapadékot, ahol igen, ott is keveset. A következő pár napban szinte felhő sem lesz az égen, úgyhogy csapadék sem várható. Vasárnap érkezik egy hidegfront, de jelen állás szerint megint csak kevés helyre hoz majd esőt, és a csapadék mennyisége is nagyon szeszélyes területi eloszlású lesz, csak foltokban lehet záporokra vagy zivatarokra számítani. Kiadós eső a következő egy-két hétben nem várható – véli a szakember.
A Hungaromet agrometeorológiai elemzése szerint az előttünk álló 8-10 napban fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, így a mezőgazdasági aszály kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog.
A napos, száraz idő, a 30 fok fölötti csúcshőmérsékletek és a gyakori légköri aszály nemcsak a szántóföldi növények fejlődését nehezíti, de az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél is megnöveli a napégés veszélyét – mondta Fehér Balázs, a Hungaromet meteorológusa az InfoRádióban.
