Gyereksorsok múlhatnak az ombudsmani vizsgálaton, de a felelősség a kormányé

Matuz Éva elmondta, egy hónap eltelt azóta, hogy a PSZ beadta a kezdeményezést, de a vizsgálat csak most indult. Ennél több információjuk egyelőre nincs is róla. Hozzátette, elsősorban azt várják tőle, hogy a gyógypedagógiai intézetekben – elsősorban az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben (EGYMI) – kezdjék meg azt a felújítást és korszerűsítést, amelyből ezeknek az intézményeknek a nagy többsége kimaradt. A szakszolgálatokat egy országos EU-s pályázatból nagyon szépen felújították. A többségi intézményekben 10 év alatt volt energetikai felújítás, de az EGYMI-k kimaradtak belőle. Valahogy úgy adódott, hogy mindig épp másik fenntartóhoz tartoztak, így a kiírt pályázatok rájuk nem vonatkoztak. Az EGYMI-k ugyanis először a megyékhez tartoztak, aztán átkerültek az önkormányzatokhoz, majd onnan – ugyanúgy, mint a többi intézmény – a Klebelsberg Központhoz. Amikor még a megyei szervezetekhez tartoztak, és önálló gazdálkodók voltak, a saját forrásaikból ugyan történtek felújítások – már amennyi pénz jutott erre –, de azóta szinte semmi nem történt e téren. 

A Klebelsberg Központnál viszont nagyon nehéz a pályázni, mert nagyjából a fenntartó dönti el, hogy egy nagyobb uniós, vagy más felújítási forrásra mely intézmények pályázhatnak. Ezért nincs is értelme azokat benyújtani. Így viszont talán még az állagmegóvásról sem beszélhetünk.

Matuz Éva szerint leginkább az energetikai állapotok tragikusak ezekben az intézményekben: az áram, a fűtés, a világítás, a vízvezetékek, a vízelvezetés szinte mindenütt gond. Még ott is, ahol az állagmegóvás az intézményvezető jóvoltából megtörténik. Elmaradtak még a festések is, az illemhelyek működése is csapnivaló. Ezekben az intézményekben nagyon sok apró helyiségre lenne szükség, ahol a gyerekeket egyénileg fejleszthetik. Sok helyen azonban ezek hiányoznak, vagy gyakran ablaktalan, málló vakolatú helyiségek. Sőt, olyan intézmény is akad, amelyikben – noha fogyatékkal élő gyerekek járnak oda –, akadálymentesítés sincs.  

Mivel a legtöbb intézményhez a környező települések is odatartoznak, ezért általában kollégiumuk is van. Matuz Éva azt mondja, arról ne is beszéljünk, hogy például hány fok volt ezekben tavaly télen. Szó szerint volt olyan intézmény, ahol délután ötkor lekapcsolták a fűtést, és külön kellett könyörögni, hogy ne tegyék, mert a gyerekek fáznak. Ráadásul ezekben a kollégiumokban nem csak általános iskolás, hanem óvodáskorú gyerekeket is elhelyeztek. Ha 19 Celsius fokban kell fürdetni, az elég sok problémát okoz. De volt olyan intézmény is, ahol ugyanúgy megtiltották a hősugárzók, vagy egyéb fűtőberendezések használatát, mint ahogy országosan a felnőtteket foglalkoztató intézményekben. 

Továbbá ezekbe az intézményekbe járnak olyanok is, akiket akár még 25 éves korukban is pelenkázni kell. Ez is komoly problémát jelent, mert ahhoz, hogy ezt a feladatot ellássák, eszközökre és helyiségekre is szükség lenne, ami nem áll rendelkezésre, ahogy a munkát segítő személyzetből is hiány van. 

Nagyon kevés a szakember, amit a fenntartó csoportösszevonásokkal, túlórákkal próbál eltüntetni, és, bár a szem elől el is tűnik, de van olyan intézmény, ahol 5-6 szakember is hiányzik, ami nagyon sok. Ezekben az intézményekben nagyon sok csoport működik úgy, hogy egy csoportba járnak elsőtől ötödikig a gyerekek, de van olyan autista csoport, ahol elsőtől nyolcadik osztályig tanulnak egy csoportban. El lehet képzelni milyen nehéz annak a pedagógusnak a munkája, akinek úgy kell felkészülnie, hogy azonos óra alatt különböző osztályos, és különböző állapotú spektrumba tartozó gyerekeket kell fejlesztenie. Szinte lehetetlen. Matuz Éva szerint a pedagógusok így is mindent megtesznek ezekért a gyerekekért, és Magyarországon még azért működik az oktatás, mert ők lelkiismereti kérdést csinálnak belőle.

A PSZ gyógypedagógiai tagozatának vezetője úgy véli, az ombudsman által elkezdett vizsgálat már valaminek a kezdetét jelenti. Remélik, hogy a vizsgálat valóban objektív lesz, és tényleg kiderülnek a hiányosságok, amikre, de legalább a nagy részükre keresnek megoldást. Mert ezek a gyerekek nem a jelenlegi állapotot érdemlik. Mint mondta, törvényi felülvizsgálatra is szükség van, mert a gyógypedagógusok kimaradtak az új életpályatörvényből, így igencsak hátrányos helyzetben vannak ezen a téren is. 

Szabó Tímeától, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetőjétől – aki egyike annak a néhány politikusnak, aki a PSZ invitálására ellátogatott egy EGYMI-be – azt kérdeztük, szerinte mi várható az ombudsmani vizsgálattól. Felidézte, ő valóban meglátogatta a III. kerületi EGYMI-t, ahol elsősorban a kiemelkedő munkavégzést látta. Hozzátette, ezekben az intézményekben a problémák korábban sem a dolgozók elkötelezettségével kapcsolatban merültek fel, hanem – sajnos –, a finanszírozás az, ami ezt a területet még az oktatáson és a gyerekvédelmen belül is mostohagyerekké teszi. Szabó Tímea megjegyezte, bár a III. kerületi intézmény szerencsére szakemberekből jól ellátott, és az épület is olyan állapotban van, ami gyakorlatilag irigylésre méltó, de sajnos egyáltalán nem biztos, hogy Borsodban, vagy Szabolcsban is ugyanezeket a körülményeket tapasztalná. Azt gondolja, hogy a III. kerület kivételes ebből a szempontból, hiszen más budapesti képviselőktől is hallotta már, az ő kerületükben egyáltalán nem ez a helyzet. Emlékeztetett rá, amikor az ombudsman a gyermekotthonokat látogatta végig, akkor is elképesztő állapotokat talált. A Kalocsai Gyermekotthonban például kulcscsomóval verték a gyerekeket, és akkora volt már a szakemberhiány, hogy gyakorlatilag közmunkások vigyáztak a gyerekekre. Szabó Tímea szerint az alapvető probléma az, hogy kevés a szakember, nagyon sokan elhagyják a pályát, mert abból az arcpirítóan alacsony bérből, amit a kormány biztosít, nem tudnak megélni. 

Ami pedig az ombudsmani vizsgálat gyakorlatát illeti: a hivatal munkatársai végig látogatják az intézményeket, a tapasztaltakból írnak egy jelentést, amit azután az Országgyűlés elé tárnak. Ha törvényi hiányosságot is látnak, akkor konkrét ajánlásokat is megfogalmaznak. A kérdés csak az, hogy a kormány ezeket megfogadja-e, vagy sem. Szabó Tímea úgy gondolja, az ajánlások sajnos süket fülekre fognak találni, hiszen tudjuk, hogy az oktatás is, a fogyatékos terület és a gyerekvédelem is gyakorlatilag mindig hátrébb kerül. Ezeket mindig megelőzi a stadionépítés, a határon túli foci támogatása és a mexikói templomépítés. A kormánynak mindig vannak olyan területei, ahonnan el tudják lopni a pénzeket, a valóban rászorulóknak pedig az esetek 99 százalékában nem segítenek.