Gyors ütemben terjed az új fizetési mód Magyarországon
Sikerre van ítélve a qvik, a szeptembertől bevezetett új fizetési rendszer, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis az azonnali fizetési rendszer újdonságai közül a fizetési kérelem szélsebesen terjed az idén.
A fizetési kérelmek fogadását április óta kötelező biztosítaniuk a bankoknak, és a legtöbbjüknél már nem csupán a fogadásra, hanem a küldésre is van lehetőség.
Már az első negyedévben is több mint 136 ezer ilyen tranzakció volt Magyarországon, a második negyedévben pedig 211,7 ezer alkalommal fogadtak fizetési kérelmet összesen 12,5 milliárd forint értékben. Ez hatalmas növekedés, hiszen egy évvel ezelőtt alig 12 ezer ilyen tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon. A legutolsó vizsgált negyedévben átlagosan 16,9 ezer forint megfizetését kérték így más bankszámlák tulajdonosaitól a kérelmet küldők.
A fizetési kérelem az egyik legpraktikusabb banki szolgáltatás, számtalan módon lehet használni. A fizetési kérelem küldője elküldi a másik félnek, mennyit kell fizetnie, a fogadó félnek pedig csak jóvá kell hagynia az átutalást. Természetesen ez nem kötelező, el is utasíthatja a kérelmet, és átutalhat kevesebb pénzt is. Fontos tudni a szolgáltatásról, hogy a fogadása díjmentes, tehát, aki válaszol egy fizetési kérelemre, nem fizet az átutalt összegen felül semmit. Ha viszont ugyanezt hagyományos átutalással teszi meg, akkor a számlacsomagjától függően díjat számolhat fel a bankja, például ráterhelheti a tranzakciós illetéket, amit a lakossági fizetési kérelmek teljesítésénél neki sem kell megfizetni - írja a Bank360.hu.
A fizetési kérelem alkalmas arra, hogyha egy társaság fizet egy étteremben, és nem tudnak egyenként fizetni, akkor aki fizet, az ilyen formában szedje be a többiektől a pénzt mindenkinek egyszerű módon. Jól használható akkor is, ha több embertől kell beszedni pénzt, például osztálypénz összegyűjtésénél. Csak el kell küldeni a szülőknek a fizetési kérelmet, akik azt elfogadva már be is fizették a szükséges összeget. Egy gyerek is kérhet ilyen formában pénzt a szüleitől, ha például egy táborban, osztálykiránduláson váratlan kiadással szembesül.
Jól használható emellett a szolgáltatás a rezsiszámlák beszedése során is, de a legnépszerűbb alkalmazása valószínűleg a qvik lesz, amelyet szeptember 1-jén indítottak el Magyarországon a bankkártyás fizetés alternatívájaként. Az MNB második negyedévi statisztikáiban ennek még nem lehet nyoma, de ha tömegesen elkezdik használni a kereskedők, a következő negyedévekben felpörgetheti a fizetési kérelem szolgáltatásokat.
A qvik fizetés többféle technológiát használhat, a kereskedő terminálja generálhat egy QR-kódot, amelyet a vásárló a mobiltelefonjával beolvas. A beolvasás után a mobilbankban kell jóváhagynia a tranzakciót. Emellett lehetőség van NFC-s beolvasásra is, amikor nem kell használni a kamerát, csak oda kell tartani az okostelefont a terminálhoz. Az internetes vásárlásoknál a deeplinkes megoldást is lehet alkalmazni.
A fizetés a mobilbanki jóváhagyás miatt valamivel tovább tarthat, mint egy kártyás vásárlásnál, amikor nem kell PIN-kódot megadni, de valószínűleg gyorsabb, mint a készpénzes fizetés. A kereskedőnek megérheti ezt a megoldást bevezetni, olcsóbb lehet ugyanis a bankkártyás tranzakcióknál. A vásárlónak pedig ugyanúgy díjmentes a qvik-es fizetés, mint a bankkártyás vásárlás. Akkor járhat esetleg rosszabbul a vásárló, ha olyan bankkártyát használ, amely a vásárlások után visszatérítést ad, vagy ha olyan számlacsomagja van a bankjánál, amely meghatározott számú és értékű bankkártyás vásárláshoz köti a kedvezményeket.
Az azonnali fizetési rendszer másik nagy újdonsága, a másodlagos azonosító továbbra is hidegen hagyja a magyarokat. A bankszámlák mindössze 0,88 százalékához kapcsoltak ilyet, pedig elvileg praktikus volna, hogy ha valaki át akar utalni egy összeget, akkor nem kell megadni a bankszámlaszámot, elég ha tudja a kedvezményezett telefonszámát, email-címét, vagy adóazonosítóját, illetve cégnél az adószámot. A fizetési kérelmet is egyszerűbb lehet egy telefonszámra átküldeni, mint a bankszámlaszámra.
A magánszemélyek a leginkább a telefonszámukat használják másodlagos azonosítóként, a gazdálkodó szervezetek pedig az email címüket. Nem egészen 106 ezer másodlagos azonosítót kapcsoltak a második negyedévben magánszemélyek számláihoz, a gazdálkodó szervezetek 1763 másodlagos azonosítót regisztráltak. Egyik adat sem nagy, de a másodlagos azonosítók használatával lebonyolított tranzakciók száma még ehhez képest is eltörpül: 16 840 átutalás történt másodlagos azonosítókra a második negyedévben, és ezek teljes értéke nem érte el az egymilliárd forintot.
