Ha Orbánék nem engednek, újabb milliárdoktól eshet el az ország
Megállapodtak az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein, hogy a három ország 2021-2028 között 3,26 milliárd euró támogatást nyújt az unió 15 legkevésbé fejlett államának a Norvég Alapon és az EGT Alapon keresztül.
Noha Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozik, a Népszava szerint kérdés, hogy hozzáférhet-e a pénzhez a budapesti és az oslói kormány között a Norvég Alap forrásainak elosztásáról lassan egy évtizede tartó vita miatt. A konfliktus nyomán már elveszítettük az előző hét éves költségvetési periódusban megítélt több mint 214 millió eurót, ami akkori árfolyamon 77 milliárd forintnak felelt meg.
Még nem tudni, hogy a 3,26 milliárdból mennyi jutna Magyarországnak. (A korábbi ciklusban 2,8 milliárdból jutott volna 214 millió.) Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az elosztási kulcsot az adott ország népessége, területe és jóléte alapján határozzák meg.
A november 30-án tető alá hozott egyezséget először jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek, csak ezután kezdődhetnek meg a kétoldalú tárgyalások a hármak, valamint az alapokból részesülő uniós tagállamok között a prioritásokról – válaszolta a Népszava érdeklődésére Mathias Rongved, a norvég külügyminisztérium szóvivője. A cél a megállapodások aláírása 2024 első felében.
A lap emlékeztet: a magyar-norvég vita 2014-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását. Korábban az Ökotárs Alapítvány végezte ezt a feladatot. Megállapodás hiányában Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot. Megtorlásként pedig 2021. novembere óta blokkolja közös közlemények elfogadását az EGT országok minisztereinek brüsszeli találkozóin. Idén november 20-án immár ötödik alkalommal akadályozta meg, hogy a tanácskozás egyeztetett szöveg jóváhagyásával záruljon.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az egyezményt méltatva megerősítette, hogy a Norvég és az EGT Alappal továbbra is hozzá kívánnak járulni az olyan közös értékek védelméhez, mint a jogállamiság és a demokrácia. A három ország növelni fogja a civil társadalomnak nyújtott támogatást, amit a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, a kedvezményezett országok hatóságaitól függetlenül fognak kezelni.
Norvégia, Izland és Liechtenstein évtizedek óta hozzáfér a közösség egységes piacához, élvezi annak előnyeit, ezért cserében támogatja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését az unióban. Az EGT Alapból a kelet- és közép-európai országok, valamint Málta és Ciprus mellett Görögország és Portugália részesedik. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok kapnak, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a támogatás feltételeinek.
