Ha csődbe kergetné a fővárost az állam, akkor is Karácsony marad a főpolgármester
A pénzügyi egyenleg legkorábban szeptember közepén billenhet pozitív tartományba, akkor érkezik ugyanis az iparűzési adóelőleg.
A fővárosi önkormányzat már 26 milliárdos mínuszban van, a számláló végső esetben 60 milliárdig süllyedhet – tudta meg a Népszava.
„Budapestet nem fenyegeti jobban a likviditási probléma, mint az előző évben. Az eredeti pénzügyi ütemtervhez képest nincs számottevő változás. Kivéve a kamatkiadásokat, amelyek a jegybanki alapkamat vártnál csekélyebb mértékű csökkenése miatt akár 5 milliárddal is meghaladhatják a tervezettet” – mondta a lapnak Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint évek óta ebben az állandó fenyegetettségben él a főváros. Jelenleg – akárcsak tavaly nyáron – folyószámlahitelből működik. A számláló a hét közepén mínusz 26 milliárdon állt, a keret 60 milliárdos. A város teljes költségvetése 449 milliárd forint. A pénzügyi egyenleg legkorábban szeptember közepén billenhet pozitív tartományba, akkor érkezik ugyanis az iparűzési adóelőleg. A városvezetés 150 milliárd forintos bevétellel számol. Abban is reménykednek, hogy a kormány végre rendezi a tartozását és megfizeti a Lánchíd felújítására ígért 6 milliárdot, illetve a trolibeszerzéshez járó 11 milliárdot.
Nem mondtak le az Egészséges Budapest programra ígért 50 milliárdról sem.
Az Atlétikai Stadion építésének támogatásáért cserébe ígért egészségügyi fejlesztésekre szánt pénznek ugyanis még a felét sem kapta meg a főváros a kormánytól.
Budapest pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásolja a közszolgáltató társaságok működése.
A Budapesti Közművek létrehozásával már korábban sikerült stabilizálni több önkormányzati cég pénzügyi helyzetét. A Fővárosi Vízműveknek, illetve a Fővárosi Csatornázási Műveknek az idei állami vízdíj korrekció segített kiheverni a tavalyi pénzügyi sokkot. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) fizetőképességének fenntartása viszont továbbra is nagy kihívás.
Tolódnak a tervbe vett út-, felüljáró, híd felújítások, közlekedési, kulturális fejlesztések, szociális projektek.
A kormány a múlt héten csaknem 370 milliárd forintot zárolt, beleértve az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fővárosi fejlesztésekre szánt keretének 99,93 százalékát. Az eddigi 2,27 milliárd forintból 1,4 millió maradt. Kiss Ambrus szerint a városvezetés nem is tudja, hogy milyen beruházások leállítását eredményezi a zárolás.
Nem érkeznek az uniós pénzek sem.
A TOP Plusz (területfejlesztési operatív program) pályázati felhívásai közül pedig csak három jelent meg, de azokat sem bírálták még el. A szociális lakhatási programra vonatkozót még ki sem írták, holott a főváros már elindította a lakásügynökségét. Kiss Ambrus továbbra sem érti, mi értelme lenne Budapest csődbe kényszerítésének, hiszen, ha csődbiztost rendel is ki a kormányhivatal a város feletti gyámkodásra, a főpolgármester továbbra is Karácsony Gergely lesz.