Ha Kósa tévedhetett, Szabóné is tévedhet
A mátészalkai járásbíróság, még októberben meghosszabbította Szabó Gáborné, Matkó Mária – a „csengeri asszony” – előzetes letartóztatását, mégpedig január 7-ig. A csalással gyanúsított nő ügyvédje, Helmeczy László fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, azt kérvén a bíróságtól, hogy a döntést változtassa meg, és a gyanúsítottat helyezzék szabadlábra.
Az ügyvéd elsősorban azt kifogásolja, hogy a bíróság nyomozási bírája gyakorlatilag tényként kezeli azt, hogy Szabóné nem örökölt pénzt, noha arra egyelőre semmi bizonyíték nincs, hogy az örökség nem létezik. Az ügyben kevésbé tájékozatlanoknak írjuk ide: arról az ügyről beszélünk, amelyben egy csengeri háziasszony, saját tudása, vagy állítása szerint 1300 milliárd forintot örökölt, amely összeg befektetését Kósa Lajos, akkori debreceni polgármesterre, országgyűlési képviselőre bízta volna – közjegyzői okiratba foglaltan.
A nyomozó hatóság szerint Szabóné az örökségre hivatkozva becsapott sok-sok embert, Kósa szerint őt is, ezért a gyanúsítottat, nemzetközi kelfogató parancs nyomán, hazaszállították Svájcból, ahová épp az örökség intézésére utazott, és előzetes letartóztatásba helyezték.
Az ügynek érdekes szála az jutalmazási megállapodás, amelyet nyolcszázmillió forintról kötött Szabóné először Kósa Lajos feleségével, majd utóbb a képviselő édesanyjával. Ugyanilyen jutalmat kapott volna Órendi Mihály sportvezető, Kósa Lajos egyik társa is. Ezen felül, tudósított róla a napokban portálunk, feltehetően Kósa személyesen is kapott ajándékot a csengeri asszonytól.
Éppen ezért indítványozta Helmeczy Kósa Lajos tanúként meghallgatását, arra hivatkozva, hogy Kósa Szabóné hagyatéka ügyében kül- és belföldön egyaránt eljárt, sőt a nagy összegű hagyatékra tekintettel szerződéseket kötött, amelyeknek vagy Kósa, vagy közvetlen hozzátartozói voltak a kedvezményezettjei. Ebből pedig az is következik, állítja Helmeczy, hogy ha a meglévő dokumentumoknak a jóval iskolázottabb, képzettebb, magas pozíciókat betöltő Kósa Lajos is hitt, akkor azok miért ne lehettek volna hitelesek a szerényebb tudással rendelkező háziasszony számára.
A fellebbezésből egyébként az is kiderül, hogy Szabóné az örökségre felvett kölcsönökből fizette Kósa Lajos külföldi szállodai szobáit, vagy Péterfy István ügyvédet, aki szintén meg volt győződve az örökség létezéséről.
Az előzetes letartóztatást meghosszabbító határozat szökés, elrejtőzés veszélyére, az eljárás meghiúsítására hivatkozik, amire -jelzi az ügyvéd a fellebbezésnek -, esélye sem lenne Szabónénak, de ellenkezik az eddigi magatartásával is, hiszen Svájcban sem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget. Ha úgy döntött volna, még hónapokig maradhatott volna Svájcban, ő azonban azt akarta, hogy minél hamarabb itthon legyen, hogy tisztázhassa magát.
Helmeczy az előzetes meghosszabbításának indokát abban is tévesnek látja, hogy befolyásolná a tanúkat, ha szabadlábra helyeznék, vagy bizonyítékokat tüntetne el, netán újabb bűncselekményeket követne el.
Helmeczy László szerint nem zárható ki, hogy Szabóné mindvégig, és jelenleg is abban a téves feltevésben volt és van, hogy a hagyaték létezik, és ez indította el a kölcsönkéréseket. Vagyis Szabónénak ugyanolyan joga tévedni egy jogállamban, mint például Kósa Lajosnak, vagy dr. Péterfy Istvánnak, vagy Órendi Mihálynak.
Ráadásul, az eddigi eljárás során egyetlen tanú sem állította, hogy Szabóné őt csalárd módon becsapta volna. Ezt Kósa Lajos mondja, őt viszont egyelőre nem hajlandóak tanúként meghallgatni.
