Ha látni akarja, hogy az Ön adójából milyen szép lett az Operaház, fizessen 2000 forintot!

Vagyis az Operaház sem vonhatja ki magát a mindenki mást érintő drágulás alól, nekik is többet kell fizetniük mindenért. Ráadásul ott vannak a „2024 tavaszán elfogadott sztrájkmegállapodás hatására megnövekedett működési költségek”, ezeket is elő kell teremteni valahonnan. A kormány sajnos nem ad több pénzt az Operaház működtetésére, az így keletkezett hiányt ezért a külföldi és magyar turistáktól próbálja pótolni a vezetés. 

Persze, a helyzet nem annyira súlyos, mint ahogyan az első pillantásra látszik. Nem végleges döntésről van szó ugyanis: a 2000 forintos belépő csupán egy próbaprojekt (ne színpadi próbára tessék gondolni), később döntenek arról, hogy marad-e a belépő az aulába. Vagyis kíváncsiak az emberek véleményére, ami önmagában nagyon is tisztességes hozzáállás, csak örülni lehet annak, ha az Operaház vezetése semmilyen felelős döntést nem kíván hozni az emberek megkérdezése nélkül. Még az is lehet, hogy az emberek azt válaszolják, hogy elégedettek a döntéssel, régi álmuk vált valóra a 2000 forintos belépővel, és amennyiben lehetséges, még többet is szeretnének fizetni. Az sem kizárt, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató döntése annyira megtetszik az embereknek, hogy nemcsak az előcsarnokba történő belépésért, hanem már az Operaház külső megtekintéséért is fizetnének. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy aki feljön a kis földalattiból – épp az Operaház előtt van az egyik megállója –, már a lépcső tetején lerója a belépő árát, ezzel is enyhítve a működési költségek emelkedéséből keletkező hiányokat.

Az intézmény vezetése megnyugtatásul azt is közölte, hogy a jegypénztárakban váltható 2000-os sétálójegy „a megváltást követő 72 órában beszámítható operaházi előadások, illetve csoportos vezetett épülettúrák jegyvásárlása esetén.” A közlés nem tér ki arra, hogy esetleg a büfében is levásárolható lesz-e a kulturális különadóként is felfogható pénzösszeg, pedig arra a bevételre is szüksége van az Operaháznak. Emlékszünk még, hogy idén márciusban sokan felháborodtak, amiért az egyébként évek óta egyhuzamban játszott Carmina Burana című darabot a főigazgató, Ókovács Szilveszter utasítására kettévágták, és egy félórás szünetet rendeltek el, nem titkoltan azért, hogy ezzel is növeljék a büfé bevételét. Az utasításból botrány lett, Bogányi Tibor, a művet rendező és vezénylő karmester lemondta az előadást. Ókovács főigazgató akkor azon az állásponton volt, hogy nem támadni, hanem támogatni kellene az ilyesfajta kezdeményezést, az ügyet megszellőztető Indexet pedig lufifújónak nevezte. A főigazgató akkori nyilatkozata szerint „75 perc egyben már sok lehet a közönségnek. A nézők szívesen nyújtóztatják ki magukat, szívesen sétálnak az Ybl-palotában, szívesen élnek társadalmi életet, és igen, szívesen vesszük, ha fogyasztanak is, mert ennek hasznait is a dolgozóink kapják Szép-kártyán, és mert a kulturált büfészolgáltatás hozzátartozik az operaélményhez”. 

A főigazgató tehát nem titkolta, hogy az akkori intézkedésnek – akárcsak a mostani 2000 forintos hozzájárulásnak – gazdasági háttere volt: „Egy-egy operaházi szünet többmilliós bevételt képes hozni az exkluzív környezetben. Ezért is látunk benne olyan forrást, amely segíthet a bérrendezésben, és általa az intézmény működőképességének fenntartásában, hisz' az állami támogatás az inflációs évek alatt egyáltalán nem emelkedett.”

Bármennyire is szeretnénk, nem tudunk úgy tenni, mintha nem vennénk észre, hogy kódolt kormánykritika is van a főigazgató úr megfogalmazásban: amikor az inflációs éveket, vagy éppen a megemelkedett működési költségeket említette, akkor valójában arról beszélt, hogy az állami támogatás évek óta nem emelkedett. 

Ókovács Szilveszter nem először bizonyítja, hogy a nehéz időkben is számítani lehet rá. 2022 szeptemberében például a Magyar Állami Operaház arra kényszerült, hogy a megemelkedett energiaköltségek miatt átmenetileg bezárja az Erkel Színházat. „Az Operaházra és az Erkel Színházra vonatkozóan olyan árakat kaptunk, amelyek kifizethetetlenek, ezért az Erkelt be is fogjuk zárni november 6-val, és majd a fűtési idény végén nyitjuk ki” – nyilatkozta akkor Ókovács Szilveszter, aki nem tagadta, hogy a másik játszóhelyen, az Operaházban is hideg lesz. Ókovács szerint ez nem feltétlenül baj, „a 18 fokot meg remélem, hogy elviselik majd, úgyis hamar belehelik a nézőteret.” 

Hogy a sétálójegyet elviselik-e az emberek, az még a jövő zenéje – az alig néhány napos kísérleti időszak után még nem tudható. Az Operaház vezetése mindenesetre bizakodó, mint a hvg.hu megkeresésére írták: „a jegybevételek a hónapra vetítve a több tízmillió forintos nagyságrendet is elérhetik.”