Csúcsokat dönget a turizmus, változnak a szokások is

Az idegenforgalom kiemelkedő adatait az ágazatért felelős Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elégedetten nyugtázta, és amikor az év első napjaiban a 2025-re tervezett „nagy ugrást” vizionálta, abba már az idei igenforgalom további jelentős emelkedését is belekalkulálta. Úgy vélte, ha ilyen ütemben erősödik szektor, akkor akár már 2030 előtt elérhető lesz a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kitűzött 20 milliós vendégszám, és 50 millió vendégéjszaka, valamint a 16 százalékos GDP-hozzájárulás. 

„Várhatóak voltak ezek a kedvező adatok” – mondta a Hírklikknek Horti Flóra, az MBH Elemző Centrumának szakértője. Szerinte a reálbérek növekedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának jelentős növekedése – és persze a jól teljesítő Szép Kártyák adatai – is már előre jelezték ezt. A bank elemzője úgy vélte, a háztartások jövedelmi helyzetének javulására utal, hogy tavaly egyre többen tudtak külföldre utazni, bizonyos értelemben többen is, mint ahányan inkább a belföldi utazásokat preferálták volna.

Ennek mi lehet az oka? Horti Flóra úgy gondolja, változóban vannak a magyarok utazási szokásai.  Mostanában rövidebb „időablakban” foglalnak, az időjárási előrejelzésekhez kötik a családok azt a néhány napot, amit mondjuk nyaranta a Balatonon tölthetnek. Hét elején foglalnak a hétvégére, amikor lehet látni, hogy jó idő várható, a hétvégék helyett inkább hét közben keresnek szállást, amikor alacsonyabbak az árak. Az utazások néhány napra rövidülnek. „Ennek nyilvánvalóan nem örülnek a szálláshelyek tulajdonosai, egyrészt mert nem tudnak előre tervezni, másrészt a néhány naponta cserélődő vendégek után például gyakrabban kell mosatni, ami emeli a költségeket” – mondta, és hozzáfűzte: ha 2025-ben tovább folytatódik a tavalyi növekedési trend, ha a gazdasági eredmények javulnak, az ebben is változást hozhat.  Az éghajlatváltozás is hozzájárul a szektor teljesítményéhez. Gondoljunk csak arra, hogy az ősz hosszabb, és kevésbé csapadékos, ami miatt sokan erre az időszakra időzítik az utazásukat, szemben a szélsőségesen meleg nyári hónapokkal. Az egészséges életmód terjedése is segíti az ágazatot, mivel egyre inkább divatba jönnek az olyan aktív pihenési formák, amelyek a tavaszi, vagy az őszi szezon forgalmi adatait javíthatják. 

Nagy Márton azt is jelezte, hogy a kormány a nyilvánosság elé lép a balatoni vendéglátóipari egységek helyzetének javítását segítő 15 milliárd forintos ágazati programmal, amely a vendéglátóhelyek fejlesztését, színvonalának és versenyképességének növelését célozza. Úgy gondolja, megteremthető volna a „négy évszakos szezon”, ha az őszi-téli-tavaszi hónapokban a vendéglátók vállalnák legalább a hétvégi nyitvatartást. 

A miniszter arról is beszélt, hogy a külföldiek körében soha nem látott érdeklődés tapasztalható Budapest iránt, amit a reptér forgalmán mér le a kormány. Ennek persze lehet egy másik olvasata is: a gyenge forint miatt a külföldieknek olcsó lett Magyarország, de mindenképpen hat a Covid-időszak elhalasztott utazási „kereslete” is.  Az valóban örvendetes, hogy a korábban 16 milliósra becsült reptér forgalma az idén talán eléri a 18 milliós számot, s ezzel Európa egyik legdinamikusabb növekedő légikikötője lehet, de az utasok többségét a viszonylag olcsó, fapados járatok hozzák a fővárosba. 

Ez a számszerű növekedés jelenthet az országnak akkora gazdasági bevételt, amennyire Nagy Márton számít? Horti Flóra e téren optimista, mert az elemzéseik azt mutatják, hogy amíg 2022-ben nagyjából 12 százalék alatt volt az idegenforgalom hozzájárulása a GDP-hez, tavaly ez már megközelítette a 13 százalékot, és a cél, hogy 2030-ra elérje a 16 százalékot. Ezek a növekvő arányok túlmutatnak egyetlen ágazat keretein, hatással vannak az építőiparra, a kereskedelemre, a szolgáltatásokra. Nemzetgazdasági szinten mindenképpen kedvező lesz, ha a kormány valóban lendületet tud adni az idegenforgalomnak, ha ezt az ágazatot a stratégiai fontosságának megfelelően kezeli.   

A sok külföldi megjelenése például a Balatonon elkerülhetetlenül áremelkedéseket generál majd, drágulnak a szálláshelyek, a szolgáltatások. Az érintettek máris jelezték, hogy ezen a nyáron – a kötelező béremelések miatt is – mintegy 20 százalékkal kénytelenek lesznek emelni az áraikat. Lehet, hogy mi, magyarok ezzel ki is szorulunk a tó pártjáról? Az MBH Elemzési Centrum munkatársa úgy gondolja, ha sikerül az inflációt továbbra is féken tartani, ha a bérek emelkedése is követi majd azt a kitűzött mértéket, amelyet a kormány beharangozott, akkor a reálkeresetek növekedése ennek a kedvezőtlen tendenciának elejét veheti.   

„Az iparági információk alapján úgy látjuk, hogy valóban megváltoztak a fogyasztói szokások: az egy főre jutó vásárlási értékek alacsonyabbak lettek, de amennyiben a gazdasági környezet 2025-ben valóban kedvezően alakul és a bizalomhiány is oldódik, akkor a reálbérek növekedése – többek között például – az éttermek forgalmának bővülését is segítheti. 2024-ben a vendéglátás volumene meghaladta a 2021-es szintet, de kitörni onnan nem tud, úgy tűnik, elválik egymástól a vidéki, illetve a fővárosi helyzet. Míg Budapesttől távolodva, csökkennek a kereseti lehetőségek, az éttermek inkább csak a helyi, környékbeli fogyasztókra építhetnek, addig az idegenforgalom és a vendéglátás fővárosi bevételei jelentős részben származnak a turistáktól” – prognosztizálta Horti Flóra.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. január 2-i adása itt nézhető meg: