Ha marad is biztos Várhelyi Olivér, a mostani tárcáját aligha tarthatja meg

„Óriási megtiszteltetés miniszterelnök úr felkérése és jelölése, hogy tovább szolgáljak az Európai Bizottság magyar tagjaként. Egyúttal várom a megkezdett közös munka folytatását von der Leyen elnök asszonnyal” – írta Várhelyi Olivér az X-en.

Várhelyinek a munka folytatására van esélye, miután Balázs Péter professzor szerint ritka, hogy a Bizottság elnöke visszautasít valakit. Az Alapszerződés szerint a biztost is ő mozdíthatja el, felkérheti például, hogy mondjon le, ha nagyon elfajulna a helyzet, de Várhelyivel ilyen nem történt. A kellemetlenségek a parlamenti meghallgatáson következhetnek, ahol a jelöltet meg lehet erősíteni vagy meg lehet buktatni. Jöhet az össztűz, Várhelyi esetében rázúdulhat az Orbánnal kapcsolatos összes kritika.  

A Szabad Európa egy korábbi beszámolója szerint az Európai Parlament korábban többször bírálta a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztost. Például a Szerbiáról szóló jelentésében az EP aggodalmát fejezte ki azon nyilvános állítások miatt, amelyek szerint Várhelyi a csatlakozásra váró országok esetében nem tulajdonít kellő jelentőséget bizonyos, a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseknek. „A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét” – áll az EU külügyi bizottsága által elfogadott jelentésben. 

A lap szerint Várhelyi nagy felfordulást okozott akkor is, amikor a Hamasz Izrael elleni terrortámadása után a palesztinoknak utalt európai uniós segélyek felfüggesztéséről beszélt. A magyar bővítési biztos nagy visszhangot kiváltó nyilatkozata előtt nem egyeztetett a biztosi testület egyetlen tagjával sem, amikor bejelentette valamennyi palesztin kifizetés azonnali felfüggesztését. Azért is minimális az esély arra, hogy Várhelyi Olivért megszavazza az Európai parlament, mert ritkán választanak meg olyan biztost, aki korábban lehülyézte a parlamenti képviselőket – írja a lap. Emlékezetes, hogy tavaly egy alkalommal egy bekapcsolva maradt mikrofonnak köszönhetően, hallani lehetett, amint idiótának nevez EP-képviselőket, vagyis vérig sérti azokat, akiktől azt várná, hogy meghosszabbítsák újabb ciklusra történő megbízatását. 

Balázs Péter azonban felhívta a figyelmet, hogy ha a parlamenti bizottság meg is buktatja, Leyen akkor is megtarthatja a magyar jelöltet a listáján. „Ilyenre már több példát is láttunk, amikor az illetékes parlamenti bizottság közzétette ellenvéleményét egy jelölttel szemben, a Bizottság elnöke mégis azt mondta, hogy megtartja.” A kérdés persze az – folytatta a volt külügyminiszter és uniós biztos –, hogy átmegy-e a kormányfők tanácsában (az Európai Tanácsban) illetve az Európai Parlamentben. Ezeknek azért nagyobb a kockázatuk, mert ott nem személyekről, hanem az egész bizottsági listáról szavaznak. Egy szavazaton elcsúszhat az egész bizottság, ezért előzetesen gondosan szondázzák, milyen eredmény várható. 

A tárcák kiosztásánál valószínű, hogy ha Várhelyit a Bizottság elnöke formálisan el is fogadja, nem a bővítési tárcát fogja neki adni, mert azzal kapcsolatban kifogások merültek föl többek között az EP részéről. Inkább Orbán politikáját képviseli, mint az unióét. De ha a parlament ellenezné is Várhelyit, von der Leyen a béke kedvéért még mindig mondhatja, hogy „megtartom és rábízok valami jelentéktelen tárcát.”

Azt egyébként tudni kell – tette hozzá Balázs Péter –, hogy egy bővítési biztos „fokozott felügyelet” alatt van, mert nem csak ő dönt, hanem a kül- és biztonságpolitikai főmegbízott, Josep Borrell is beleszól a külpolitikába, és a bővítés egyhangúságot követel a tagállamoktól. Tehát a biztosnak nincs nagy mozgástere, azt kell csinálnia, amivel a tagállamok megbízzák a Bizottságot, emellett a bizottsági elnök is a „körmére néz”. Hangsúlyokat tehet bizonyos irányba, de döntéseket nem változtathat meg. Orbán azt akarja elérni, hogy ez a fontos tárca maradjon bizalmi emberénél. Egyébként a biztos részt vesz a közös munkában, akkor is hozzászólhat akár a bővítéshez, akár máshoz, például Magyarország megítéléséhez, ha más tárcáért felel a Bizottságban. 

Tekintettel arra, hogy Várhelyit csaknem bizonyosan elutasítaná az Európai Parlament, a független magyar sajtóban azt találgatják, mi lehet Orbán B-terve, és visszatérően felmerül Győri Enikő fideszes EP-képviselő neve. Az amerikai Politico hírportál Győri Enikőről azt írja, hogy Orbán hűséges híve, a szélsőjobboldali EP-képviselők elszigetelésének hangos bírálója. Ugyanakkor korábbi EU-ügyi miniszter, és ő irányította az előző soros magyar EU-elnökséget, amely szerzett jó pontokat. Emellett az ő jelölése segíthetné azt is, hogy a nemek arányát tekintve kiegyensúlyozott Bizottság jöjjön létre. Mindez azonban – állapítja meg a Politico – egyelőre csupán spekuláció, amihez sem a brüsszeli testület, sem a magyar kormány nem fűzött eddig megjegyzést.