Ha Orbán ismét egyedül marad az EU-ban, akár jöhet is a többségi szavazás

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, az Európai Bizottság a ma kezdődő uniós csúcs előtt előterjesztést készített az elő-csatlakozási reformokra és bizonyos egyéb kérdésekre. Az erről szóló közlemény – számos más kérdés mellett – tartalmazza azt a változtatási szándékot, hogy az Európai Tanácson belül kulcsfontosságú területeken a jelenleg alkalmazott egyhangúság elvéről térjenek át a többségi szavazásra. Ehhez a – szintén egyhangúságot követelő – „passerelle” („áthidaló”) klauzulát használnák a nehézkesebb alapszerződés-módosítás helyett, bár utóbbit is támogatják, ha kell. 

Régi téma már ez, másfél éve például Olaf Scholz német kancellár a következőképpen nyilatkozott: „azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Ezért azt javasolta, hogy fokozatosan térjenek át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. Ezzel számos más tagállam is egyetért, beleértve a franciákat. S született is erről egy tizenegy tagország által készített állásfoglalás is. 

Erre reagálva Szent-Iványi István a Hírklikknek a következőt mondta: „Scholz azt jelezte, hogy bővítés csak akkor lesz, ha bevezethetővé válik a többségi szavazás elve, de a magam részéről nem hiszem, hogy Orbán számára annyira fontos lenne a bővítés, hogy azért feladja a vétó lehetőségét”.  Azóta sok víz lefolyt a Dunán, vajon változott-e a helyzet? Vajon Orbánnak még mindig lesz alkalma ezt megakadályozni? – tettük fel most a kérdést a külpolitikai szakértőnek.

Ez ugyanaz, csak most már egy konkrét javaslat, korábban pusztán felvetés, volt, most azonban a Bizottság indítványozta is – emlékeztetett Szent-Iványi. A kérdésre reagálva azt fejtegette, hogy Orbán Viktor biztosan ellenezni fogja, miután az érdeke – az általa érdekérvényesítési eszköznek titulált, valójában zsarolásra használt – vétó eszközének a fennmaradása. De a meghatározó nagy tagállamok támogatják az áttérést – emlékezhetünk arra, hogy 11 ország már be is jelentette, a külpolitikai döntéshozatalban váltani kellene erre. A kérdés most az, hogy a többi tagállam hogyan viszonyul az indítványhoz – mondta. 

A szakértő szükségesnek véli a tervezett változtatást, már csak a cselekevőképesség fenntartása miatt is, éppen ezért örülne neki. A kitalált megoldást pedig igen szellemesnek tartja: nem alapszerződés-módosítással változtatnának, hanem az egyes bejövő országok csatlakozási szerződésein keresztül. Így, aki támogatja a bővítést, az adott országok csatlakozását, annak ezt is el kell fogadnia. Ez pedig érdekes helyzetet teremt – jegyezte meg, hiszen Magyarország a nyugat-balkáni bővítés egyik fő támogatója, aki már azon is munkálkodik, hogy Boszniával is minél előbb kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Orbán persze egyelőre biztosan ellenzi a változtatást, de még nem látni az erőviszonyokat – fejtegette a szakértő, s miután a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón ezt is megvitatják, utána okosabbak leszünk. Szerinte, ha Orbán egyedül marad, akkor gyaníthatón kénytelen lesz feladni az ellenkezést. Ugyanakkor, ha több ország is ellenzi a Bizottság álláspontját, akkor kevés az esély a változtatásra. 

Milyen időtávban lát rá lehetőséget? – kérdeztük. A Bizottság úgy képzeli, hogy az úgynevezett graduális integrációval előrehoznák az ügyet, ami annyit jelentene, hogy rövid időn belül megkötnék az úgynevezett fokozatos integrációs szerződést, s annak keretében hajtanák végre a módosítást a többségi szavazásra. Ám még így is mindenképpen évekbe telhet, mire valóban megszületik a változás, a legkorábbi dátum erre 2026-27 lehet.

Sokan mondják, hogy ezzel kivennék a vétót Orbán kezéből. Valójában ő lenne a motiváló erő a módosításhoz vagy azért van ott más is? – erre is kíváncsiak voltunk. Szent-Iványi szerint ugyan nem kis részben valóban Orbán inspirálta a változtatást igénylő javaslatot – s ezt nem is szokták a véka alá rejteni –, de azért ott lebeghetett a szemek előtt az is, hogy mi történik akkor, ha Szerbia csatlakozásával vétójoga lenne egy Vucicnak vagy egy Dodiknak. 

A magyar kormány – ismert módon – visszaélésszerűen alkalmazta a vétót. Érdekes azonban. hogy az utóbb időben kevésbé, mintha tanultak volt a történtekből. A héten például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem vétózott, hanem a konstruktív tartózkodás lehetőségével nem akadályozta meg az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, lehetővé téve Ukrajna további megsegítését – mutatott rá Szent-Iványi, megjegyezve, hogy ha eddig is ezt az eszközt használták volna a vétó helyett, akkor nem is jutottak volna a dolgok idáig.