Nem a nemzet elementáris érdeke, hanem Orbán miatt vétózgat Magyarország az EU-ban

Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát – jelentette ki a német kancellár az Európai Unió jövőjéről tartott prágai előadásában. Mint a Népszava megírta: Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra. A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Ezért azt javasolta, hogy fokozatosan térjenek át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. 

A magyar kormányt mindenesetre érdekes helyzetbe hozhatja Scholtz nyilatkozata, hiszen sürgetik ugyan a nyugat-balkáni országok felvételét az EU-ba, de eközben minden erejükkel azon vannak, hogy a döntéshozatalban maradhasson a vétó lehetősége, azaz ellenállnak a többségi döntéshozatal bevezetésének. Mi lehet ebből? – kérdeztük Szent-Iványi Istvánt. 

„Scholtz ezzel azt jelezte, hogy bővítés csak akkor lesz, ha bevezethetővé válik a többségi szavazás elve, de a magam részéről nem hiszem, hogy Orbán számára annyira fontos lenne a bővítés, hogy azért feladja a vétó lehetőségét” – kezdte a végén a volt külügyi államtitkár, külpolitikai szakértő. Mint kifejtette: Scholtz nyilván üzleti célból emlegeti a bővítést, ami számára nem annyira fontos, mint az, hogy elérje a többségi szavazás bevezetését.  

Emmanuel Macron francia elnök és a német kormány is elkötelezett a többségi szavazás mellett, mivel úgy látják, egyesek visszaélnek az egyhangú szavazási elvvel. Elsősorban persze Magyarország – jegyezte meg Szent-Iványi, elismerve ugyanakkor, hogy nem csak Orbánék ellenzik a többségi szavazás elvének a bevezetését, korábban összesen nyolc ország jelezte, hogy nem tetszik neki ez, azaz, nem lesz könnyű átverni, kiváltképpen úgy, hogy nem többségi szavazás kell a módosításhoz. De ugyanígy a balkáni bővítést sem szeretné minden tagállam, az ellen is többeknek fenntartásaik vannak, főleg az északi országoknak és Hollandiának. „Úgy gondolom, Scholtz részéről ez nem volt más, mint tárgyalási taktikai elem, hogy elinduljon a dialógus a többségi szavazás kérdéséről” – folytatta a szakértő, hozzátéve: nem hiszi, hogy rövid távon konkrét eredménye lesz akár a bővítésnek, akár a többségi szavazás bevezetésének.

Szent-Iványi szerint ugyanakkor nagyon fontos lenne a többségi szavazás bevezetése, azzal együtt is, hogy az egyhangú szavazás bizonyos esetekben indokolt lehet. Ám ez utóbbi a visszaélések miatt erősen erodálódott, noha eredetileg arra találták ki, hogy ha valóban nagyon súlyosan sérülne egy ország elementáris érdeke, akkor legyen módja megakadályozni egy döntés elfogadását. Sajnos azonban több ország, legfőképpen amúgy Magyarország visszaélés-szerűen használta ezt a lehetőséget – mondta, példaként hozva fel Kirill orosz pátriárka kitiltásának és vagyonelkobzásának a vétóját, amiben semmi elementáris magyar nemzeti érdek nem volt. De lehet említeni akár a globális minimumadót is, amit a magyar kormány amúgy kezdetben, még tavaly októberben is támogatott. 

A 2004-től egymást követő magyar kormányok – a Gyurcsány-, a Bajnai- és a második Orbán-kormány – egyetlen egyszer sem nyúltak a vétó eszközéhez az EU-ban, de utóbb Orbánék már belendültek, nyakra-főre teljesen megakadályozzák, de minimum lassítják a közös döntéshozatalt. Csak 2021-ben 12 alkalommal vétózott a magyar kormány, a legtöbbször egy harmadik ország védelmében – összesített Szent-Iványi. Orbánék többször megakadályozták, hogy az EU elítélje Kínát, Oroszországot vagy Törökországot, s egyszer Izraelt is. „Ezekben csak Orbánnak volt elementáris érdeke, amit azért nem lehet valódi nemzeti érdeknek tekinteni” – szögezte le, hozzátéve: az eszköz nem is arra lett kitalálva.

Ráadásul, van arra is megoldás, ha egy tagállam nem ért egyet valamivel – emlékeztetett a külpolitikai szakértő. Ez pedig nem más, mint a konstruktív tartózkodás intézménye, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy ha egy ország nem ért egyet egy közös uniós állásponttal, ám az nem érinti az alapvető, elementáris érdekét, akkor ugyan nem szavazza meg az előterjesztést, de nem is akadályozza a közös uniós fellépést – fejtegette Szent-Iványi, hozzátéve: a tartózkodáshoz még különvélemény is fűzhető. Ám ezzel a lehetőséggel a magyar kormány ezidáig még egyszer sem élt.

Mi az igazi céljuk? – kérdeztük. „Van, amikor zsarolás, mostanság pedig az üzletelés” – mondta Szent-Iványi, az előbbire példaként hozva fel a hét éves költségvetést, illetve a helyreállítási alapot, az utóbbira pedig azt, hogy amikor a kormány megvétóz egy Kína elleni határozatot, akkor Orbán arra számít, hogy majd valamikor jól jön neki ez a gesztus, kap érte valamit cserébe Kínától. „A vétóra Orbán külpolitikai tőkeeszközként tekint, kereskedik vele, s ma már ettől akarnak a legtöbben az unióban megszabadulni” – mutatott rá. 

Ez volt az unió jövőjéről lefolytatott egy éves vita egyik fő következtetése, ezért karolta fel a francia és a német kormány a többségi döntés bevezetésének tervét, amiért igyekeznek tenni is, de ehhez szerződésmódosításra lenne szükség, ami azonban egyhangú döntést igényel – magyarázta.

Nincs más út? – merül persze fel a kérdés. De van – mondta Szent-Iványi, ám az – tette hozzá – akár az EU széteséséhez is vezethet. Adva van persze a lehetőség, hogy nem szerződésen belül, hanem szerződésen kívül hozzák meg a döntéseket, amelyekhez nem mind a 27, hanem csak 26 tagállam csatlakozik. Ilyenre már volt példa, igaz, kisebb horderejű ügyben: amikor Orbán nem volt hajlandó hozzájárulni egy Kínát elítélő határozathoz, illetve egyszer, egy EBESZ értekezleten is előfordult hasonló. Kétszer megtették tehát, de nagy ügyben veszélyes lehet alkalmazni, mert akkor fölerősödnek a hangok, hogy ilyen körülmények között van-e egyáltalán értelme az Európai Uniónak – vezette le a külpolitikai szakértő. Legutóbb felvetették a franciák, a globális minimumadó kapcsán – amit ugye szintén Magyarország ellenez –, de végül nem vezették be.