Az inkasszók veszélye: tovább hosszabbodhatnak a várólisták

NVZS 2024. május 7. 07:00 2024. máj. 7. 07:00

„Könnyen lehet, hogy tovább fog csökkeni az egészségügyi beavatkozások száma, miközben nőnek a várólisták a kórházak ellen elrendelt inkasszók nyomán” – vélekedett Kökény Mihály. A korábbi egészségügyi miniszter cinikusnak és értékválasztást tükrözőnek tartja a kormány hozzáállását az egészségügyhöz. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy az adóhatóság két budapesti kórházat is végrehajtási eljárás alá vont. „Kényszerűségből volt ugyan már olyan beszállító, amely inkasszót alkalmazott a felhalmozott adósságai miatt egy-egy egészségügyi intézménnyel szemben, de ha ugyanezt egy állami hatóság, a NAV teszi, az még inkább ellehetetleníti a gyógyítást” – mondta.

A Népszava szúrta ki, hogy két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor Kórház – is rajta van a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listáján. Nem ez a két kórház lenne az első, amely ellen az adóhatóság végül inkasszót vet ki: a lap ugyanis azt is megtudta, hogy így szedték be a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását. Ez némi problémát okozott az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. A Népszava megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFÖ), amely azonban kitérő választ adott a konkrét kérdésekre, s mindössze annyit írt: „Értesüléseivel ellentétben, hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Az adósságállomány alakulásáról a Hírklikk korábban többször is beszámolt (például itt, itt és itt): a kórházak március végén 110 milliárd forinttal tartoztak, mégpedig úgy, hogy havonta 20-30 milliárddal nő(tt) az összeg. Már februárban a négy egyetemmel együtt is csaknem 110 milliárdra rúgott az intézményrendszer adóssága, ami akkor történelmi rekord volt. A kormány decemberben egyszer már 90 milliárdot szánt a rendezésre (az elosztás mikéntjéről nem szólt a fáma), s így 60 milliárdra mérsékelte az adósságállományt, ami azonban egyre rövidebb idő alatt termelődik újra és újra. Most pedig már azt látjuk, hogy elindult az állami inkasszózás (is). Kérdés, mi lesz ennek a hatása ⁠ a gyógyító munkára, annak feltételeire? Kökény Mihályt kérdeztük.

A kórházak finanszírozási helyzete egésze tragikus – kezdte a korábbi egészségügyi miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a meglehetősen jelentős bérhányadot leszámítva, a működtetést szolgáló keret ténylegesen messze elmarad nemhogy az igényektől, hanem a szükségestől. is Ahogy kényszerűségből volt már olyan beszállító, amely inkasszót alkalmazott az egyik intézménnyel szemben, most ugyanezt teszi egy állami hatóság – szögezte le a szakember (minimum) nehezteléssel a hangjában. Ehhez persze joga van – ismerte el, ám rámutatott, hogy az inkasszózással még inkább ellehetetlenítik a gyógyítást. „Ez a fajta fenyegetettség naponta éri a kórházakat, miközben ténylegesen nincs pénzük a gyógyításra” – mutatott rá, megjegyezve: elég megnézni a költségvetési számokat, sorokat, hogy lássuk: 2023-hoz és az azt megelőző évekhez képest alig vagy egyáltalán nem emelkedett a kórházak finanszírozását szolgáló összeg, miközben jelentősen nőtt az infláció, ami az egészségügyben még gyorsabb is volt, mint másutt. 

A kormány pedig alig tesz azért, hogy rendezze a kórházak adósságát (és ezt is csak utólag, részletekben), holott a kórházak finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokat kellene megnövelni, no meg az egy-egy beavatkozás után, meghatározott rendben fizetett díjazást, azaz a teljesítményarányos juttatást – ám ennek a mértéke évek óta nem változott. Így azután Kökény szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a kórházak egye jobban ellehetetlenülnek. Megjegyezte: az viszont inkább meglepő, hogy immár állami cégek, vállalatok és az adóhivatal is ezt a módszert alkalmazza, ami kifejezetten cinikus magatartás. „De sajnos mindig van lejjebb, s az, hogy ez történik azt bizonyítja, az egészségügy tényleg nem fontos a kormánynak” – állapította meg

Mi lehet ennek a következménye? Vajon tovább csökkenhet az egészségügyi beavatkozások száma? Illetve tovább nőhetnek a helyenként már így is elviselhetetlenül hosszú várólisták? – kérdeztük. Könnyen lehet, hogy így lesz, hiszen előfordulhat, hogy emiatt már a meghibásodott berendezéseket sem tudják majd megjavítani – reagált, emlékeztetve arra, hogy egyre több egészségügyi intézményben szüneteltetik az ellátást, és kényszerítik arra a betegeket, hogy 50-100 km-re a lakhelyüktől vessék alá magukat mondjuk egy-egy műtétnek. A pénzhiány és a szakemberhiány miatt ezek a problémák pedig egyre súlyosabbá válnak az ilyen intézmények esetében.

Kökény szerint a leginkább megdöbbentő, hogy míg korábban a kormány legalább a politikailag érzékeny választási időszakokban ügyelt arra, hogy ne fordulhassanak elő ilyen esetek, most ezt is elengedték, s bedobták a lovak közé a gyeplőt. „Látjuk, hogy a magyar egészségügyről és az egészségügy bajairól a nyilvánvalóan nem döntési helyzetben lévő államtitkáron kívül a kormánypárt és/vagy a kormány felelős politikusai meg sem szólalnak, terelnek, s megpróbálják a figyelmet más ügyekre irányítani” – állapította meg a szakember. Egy felelős kormány a jövőbe fektet – ilyen az oktatás és az egészségügy –, ám az Orbán-kormány milliárdokat szór el külföldi befektetők idecsábítására, akkumulátorgyárakra, repülőtér-vásárlásra, Vodafone-megszerzésre, Egy csomó ilyen felesleges kiadásra futja, nem szólva a sikerpropagandáról, az élsportról. „Ez nem más, mint a kormány értékválasztása” – húzta alá.

Pedig ezt nem lehet vég nélkül folytatni – hívta fel a figyelmet. Mindenesetre a nemzetközi összehasonlító mutatókat nézve – legyenek azok az egészségi állapotot, vagy például az egészségügyi rendszer problémáival, a várólistával összefüggő, megelőzhető halálozások száma – a helyzet nálunk sokkal rosszabb, mint az Európai Unió legtöbb országában. „És minden napra jut egy borzasztó történet, én a magam részéről már csak azon csodálkozom, hogy miért nem szül mindez nagyobb elégedetlenséget a lakosság köreiben – mert elégedetlenség ugyan már van, de annak még nem elsöprő a foka”.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom