Rohad az egészségügy, a kórházak rekordszintű adósságállománya további lejtmenetet jelez 

Mint a Hírklikk is megírta, februárban újabb 30 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, s így a négy egyetemmel együtt csaknem 110 milliárd az intézményrendszer adóssága, ami történelmi rekord. A Magyar Államkincstár adatai szerint a kórházak 88,4 milliárd, a négy modellváltó orvosegyetem pedig február végén 18,7 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt. Mindezt úgy, hogy decemberben volt egy 90 milliárdos adósságrendezés, ami azonban csak – 60 milliárdra – csökkenteni volt képes az adósságállományt. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója az ATV Híradónak azt mondta: ha a kormány nem rendezi azonnal a kintlévőségeket, akkor több beszállító arra fog kényszerülni, hogy elbocsássa alkalmazottait vagy csak készpénz ellenében lesz hajlandó folytatni a szállítást a kórházak számára. A Belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a mostani adósságállományt mikor akarják rendezni. 

Milyen hatásai lehetnek mindennek? Mire lehet számítani az ellátottak szemszögéből? Hogyan csapódik le ez rajtuk? Kökény Mihály volt egészségügyi minisztert kerestük meg a kérdéseinkkel.

Sajnos úgy, ahogy eddig is: egyre hosszabbak lesznek a várólisták, egyre inkább rákényszerülnek az intézmények arra, hogy szüneteltessenek fekvőbeteg részlegeket, osztályokat, s mind inkább elhúzódnak a gép- és műszerjavítások, mert egyre kevésbé lesz pénzük például a képalkotó diagnosztikai eszközök egy-egy alkatrészének a pótlására – vázolta a várható közeljövőt a szakember. Ez a már jó ideje megfigyelhető tendencia, s ennek a folytatására kell számítani a következő időszakban is – vetített elő egy a jelenleginél is borúsabb képet.

Kökény a kórházak adósságállománya és annak kormányzati „megsegítése” kapcsán felidézte, hogy az általa úgynevezettnek mondott adósságrendezés már önmagában is furcsán zajlott. Nehezen lehet ugyanis megmondani, hogy a kórházakat milyen rendező elvek szerint segítették ki, mert egyes intézmények jelentős összegeket kaptak, mások kevésbé. Önmagában már ez is furcsa volt. Az pedig, hogy a kórházak tartozásállománya hihetetlen sebességgel ismét felszaporodott – pontosabban az, hogy minden eddigi mértéket meghalad – azt mutatja, mennyire rosszul finanszírozott a magyar egészségügy és ezen belül az aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás, milyen komoly mértékben hiányzik az intézményeknek a dologi kiadásaikra fordítandó pénzük. 

Nagyon szomorúnak tartja a szakember, hogy a kormány gyakorlatilag semmilyen érdemi tárgyalást nem folytat sem az egészségügy háttériparával, a beszállítókkal, sem a kórházakkal. Miként azt is, hogy nem reflektálnak a sajtó megkereséseire sem. Amit hallani lehetett egy jó hónapja az adósságrendezési szándékról, az csupán annyi, hogy az egészségügyért felelős államtitkár valami olyasmit mondott, elkészült egy javaslat a következő adósságrendezésre – ám azóta sem történt semmi – emlékeztetett Kökény, aki el tudja képzelni, hogy a kormány, élén a miniszterelnökkel, hátrébb sorolta ezt az igényt. „Tudjuk, Orbánt eddig sem izgatták az egészségügy gondjai, elég csak az elmúlt hónapokban elhangzott nagyívű ideológiai fejtegetéseket tartalmazó beszédeit megnézni, hogy lássuk: egyetlen egyszer sem említette az egészségügy helyzetét, holott az az emberek millióinak befolyásolja a mindennapjait” – állapította meg.

Sajnos az egészségügy rothadása zajlik, züllik az ellátás, annak ellenére is, hogy vannak még odaadó nővérek, orvosok, ám ha nincs mivel operálni, ha a kórházak nem tudják kifizetni a számláikat, akkor a dolgozók sem tudnak varázsolni. 

Mi várható ennek alapján a következő időszakban? – kérdeztük. A volt egészségügyi miniszter szerint a helyzet romlására kell készülnünk. Nyoma sincs ugyanis annak, hogy az illetékes bármilyen módon és mértékben fontosnak tartanák a helyzet javítását. „Én igen pesszimistán tekintek a következő hónapokra, amennyire látható az államháztartás helyzete, s amilyen részleteket hallani a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán – mindezek alapján nem gondolom, hogy az egészségügy számára túlságosan sok jó várható” – mondta.

Mindeközben virágzik a magánegészségügy, ami azonban egyre drágább, s kevesen engedhetnék meg maguknak – vetettük fel. A szakember szerint úgy látszik, mintha a kormány tudatosan terelné az embereket a magánszolgáltatókhoz. Van persze, aki még meg tudja ezt fizetni, de sokan eladósodnak, akár személyi kölcsönöket is felvesznek, hogy igénybe tudják venni a magánegészségügy szolgáltatásait. Ő is egyetért azzal, hogy már-már katasztrofális mértéket öltenek a költségei annak, hogy valahogy meg tudjuk fizetni szolgáltatást, legyen szó diagnózisról vagy más ellátásról. 

Sajnos nagyon sokan semmilyen ellátáshoz nem tudnak hozzájutni – hívta fel a figyelmet egy komoly problémára Kökény, aki állítását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a közelmúltban készített tanulmány megállapításaival támasztotta alá. Negyven országban – köztük Magyarországon – vizsgálták, hogyan alakul az egészségügyi ráfordítások mértéke, s ezen belül a magán- és a közkiadások aránya, annak, amit az emberek   készpénzben/számláról/kártyával/előtakarékosságon keresztül azonnal fizetnek. Nem árulunk el nagy meglepetést, hogy Magyarország nagyon rosszul teljesített. Például az egyes jövedelmi ötödök helyzetét vizsgálva azt látjuk, hogy e felső ötöd, azaz a lakosság 20 százaléka számára egyáltalán nem jelent megrázkódtatást a magánszolgáltatók igénybevétele, ugyanakkor a legszegényebb 20 százalékhoz tartozóknak több mint a felét érintik az úgynevezett katasztrofális egészségügyi kiadások. A kifejezést arra használják, amikor az embereknek a lakhatás, a rezsi és az alapvető élelmiszerek kifizetése után megmaradó pénzből 40 százaléknál is magasabb arányt kell költeni egészségügyre (gyógyszerre, magánszolgáltatókra stb.). Ez nagyon brutális, nálunk rosszabb helyzetben a vizsgált országok közül csak néhány közép-ázsiai, az azeri, az örmény, Európában meg Albánia és talán Bulgária lakossága él ilyen viszonyok között – mutatott rá Kökény Mihály.