Már a kormány is beismerte: intézkedéseket kell hoznia, hogy fennmaradjanak a kórházi ellátások

A csütörtökre virradó éjszaka jelent meg a Magyar Közlönynek az a száma, amelyben a többi között a kórházak adósságállományának részbeni rendezését tartalmazó határozat is olvasható. Az 1110/2024. (IV. 17.) kormányhatározat az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcím Célelőirányzatok jogcímcsoport 2024. évi előirányzatának megemeléséről és egyéb intézkedésről címet viselő, két pontból álló dokumentum első pontja intézkedik közel 63,5 milliárd forint azonnali szétosztásáról, gyógyító-megelőző ellátás jogcímen. Megjegyzendő, hogy a kórházak március végi teljes adósságállománya 110 milliárd forint volt, s – mint a Népszava értesült – ezt két részletben szándékozik rendezni a kormány. Ugyanakkor Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter portálunknak ezzel kapcsolatban arra a komoly problémára hívta fel a figyelmet, hogy egyre rövidebb idő alatt termelődik újra az adósság, az idén már havi 20-30 milliárddal nő, ami annyit jelent, hogy mire a második részletet is kifizeti a kormány, újabb tízmilliárdokkal nő az adósság. Legutóbb egyébként decemberben volt adósságrendezés, akkor 90 milliárdot osztott szét a kormány. Az azonban csak csökkenteni tudta, mégpedig 60 milliárdra az adósságot. Ebből lett március végére 110 milliárd, ami rekordnak számít.

Már önmagában az is elég drámai, hogy ilyen tetemes összegekkel kell rendre – ha nem is teljesen, de legalább részlegesen – rendezni a kórházak adósságát, ugyanakkor a taglalt kormányhatározatnak van egy második pontja is, ami érdekes gondolatokat ébreszt. Mint ugyanis fogalmaz: „a kormány felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával készítsen előterjesztést a kormány részére a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának biztosításához szükséges intézkedésekről”. Ezt igencsak sürgős feladatként osztották ki, a határidő ugyanis kevesebb, mint egy hónap múlva, május 15.-én jár majd le. 

S hogy miért ébreszt ez a mondat érdekes gondolatokat? Mert nyilvánvalóan azt jelenti, hogy – ha nem nyíltan, de – mégiscsak beismerése annak, hogy taccsra tették a kórházakat, és egyre inkább veszélyben van az ellátás. Ugyan mindenki tisztában van az áldatlan állapotokkal – főleg az, aki szerencsétlenségére kórházi ellátásra szorul idehaza –, ugyanakkor vajon ez a megfogalmazás nem arra utal-e, hogy a kormány ezt már be is vallja? Ami azt jelzi, hogy a helyzet még annál is rosszabb lehet, mint amit gondolunk. Hogyan látja ezt a szakértő, Pusztai Erzsébet?

„Ez arra biztosan rávilágít, hogy már ők sem tudják nem észrevenni, mennyire komoly a baj, de persze ezt nem fogják így kimondani” – fogalmazott a korábbi egészségügyi államtitkár. Az elmúlt időszakban érkező hírek sora azonban tökéletesen megmutatja a baj nagyságát. Arról nem is szólva, hogy folyamatosan érkeznek az ezt alátámasztó hírek, mint például a keszthelyi kórház szülészeti részlegének ideiglenes bezárása – mutatott rá. Ugyanakkor szerinte a határozatból nem lehet következtetést levonni a tartalmat illetően, mert azt mondja, hogy a két miniszter készítsen előterjesztést arra, milyen intézkedések kellenek a fekvőbeteg-ellátás biztosításhoz, ami tartalmazhatja azt is, hogy miután a hiány sokkal nagyobb, mint most, az év hátralévő részében hogyan próbálják pótolni az ellátáshoz szükséges és hiányzó összegeket, milyen átcsoportosításokkal igyekeznek a problémát megoldani. Látni, hogy nagyon sok kórházban nincs elegendő szakember, s csak irányítgatják a betegeket ide, meg oda, ugyanakkor ahova éppen átirányítják, ott sincs annyival több szakember, amennyivel el lehetne látni a megnőtt terhelést. A kormányhatározatból pedig nem lehet megtudni, hogy milyen intézkedéseket akar a kormány – szögezte le Pusztai Erzsébet. 

Vajon el lehet-e továbbra is kerülni az egészségügyi reformot vagy meg lehet úszni egyszeri intézkedéssel? – kérdeztük. Erre határozott nem volt Pusztai Erzsébet válasza, aki azonban megjegyezte, hogy nem szereti a „reform” kifejezést. Mindazonáltal rámutatott: eddig sem tudta kormány a problémát egyszeri intézkedésekkel megoldani, a hiány folyamatosan újra termelődik, s ez feketén-fehéren megmutatja a szféra totális alulfinanszírozottságát. „Nem egyszeri, alkalmi finanszírozásra van szükség, hanem arra, hogy átgondolják „a hogyan tovább"-ot, s eldöntsék, milyen formában folytatják az egészségügy, a kórházi betegellátás finanszírozását” – húzta alá.

Pusztai Erzsébethez hasonlóan látja a helyzetet Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő is, aki legfrissebb Facebook posztjában tanácsot is adott a két megbízott miniszternek arra, hogyan reagáljon a kormány megbízására. Mint fogalmazott: „pénz kell a rendszerbe azonnal és sok, legalább annyi, mint a Budapest Airport-ra, ez lehet az egyetlen egymondatos válasz a belügyminisztertől és a pénzügyminisztertől az értetlenkedő kormány számára”.

Ő volt egyébként az, aki az év elején kiszúrta és megírta, hogy az ország különböző egészségügyi intézményeiben 20 különböző osztály részleges, vagy teljes leállását jelentették be központilag 2023. december-2024. januártól. Ez a szám nem tartalmazott olyan intézkedést, mint az, hogy a budapesti János Kórház kardiológiája közölte: ez év novemberéig nem fogadja a II. kerületi betegeket. Azóta pedig további dominók dőlnek le sorra: január utolsó és február első napjaiban további 14 úgynevezett kijelölő határozat jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet (NNGYK) honlapján, amelyek alapján további vidéki és fővárosi kórházban bizonyos szakterületeken hosszabb-rövidebb időre szünetel a betegek fogadása – vette észre február közepén a Magyar Hang. Az ok – ahogy az a határozatok indoklásából kiderül – néhány kivételtől eltekintve, ugyanaz: létszámhiány. Azóta is számtalan kijelölő határozat jelent meg az NNGYK honlapján, győzze az ember megszámolni. Jellemző, hogy a keszthelyi kórház szülészeti részlegét érintő, a hét elején nyilvánosságra került, a kedélyeket felborzoló intézkedés óta már ismét született egy másik is, igaz, nem olyan horderejű, mint az előbbi. A keszthelyi szülészet bezárása ugyanis hatvan települést érint, az ottani betegeket négy jóval távolabb fekvő kórházban látják mostantól el.