Habitat: a kormány intézkedései nem szolgálják a lakhatási szegénység csökkentését
Az utóbbi években a kormány politikája alig reagált a lakhatási szegénységben élők sajátos helyzetére – állapítja meg a Habitat for Humanity Magyarország éves lakhatási jelentése. A most közzétett dokumentum szerint jelentősen csökkent a középosztály lakhatásának támogatása, a mélyszegénységben élők lakhatási problémáinak megoldását pedig egyházi, karitatív szervezetek feladatává teszi a kormány, miközben ehhez nem biztosít elegendő forrást. Eközben nem csak a lakáshoz jutás, hanem a lakhatás fenntartásának a költségei is nőnek.
A szervezet 1996 óta működik Magyarországon, 2012 óta, most tizenkettedik alkalommal vették górcső alá a magyarországi lakhatási szegénységet. Idei elemzésük első két nyilvánosságra hozott fejezetében a szakpolitikák, a központi költségvetés és a megfizethetőség mellett az energiaválság hatásait is vizsgálták.
A Habitat for Humanity Magyarország jelentéséből kiderült, hogy a lakhatási szegénységben élőket súlyosabban érintette az általános infláció, ezen belül is a lakhatásra fordított háztartási kiadások emelkedése, amire a közpolitika alig reagált. Emellett jelentősen csökkentették a középosztály lakhatásának támogatását.
2022-ben és 2023-ban az utóbbi évek három nagy eszközének, az otthonfelújítási támogatásnak, a családi otthonteremtési kedvezménynek (CSOK) és a babaváró hitelnek a feltételrendszeréhez is hozzányúlt a kormány, elsősorban költségvetési takarékoskodásból. Otthonteremtési támogatással – amit 2021-ben és 2022-ben igényelhettek gyermeket nevelő háztartások –, 1775 milliárd forint értékű felújítás valósult meg, 770 milliárd forint állami támogatással 380 ezer ingatlanon. Ez a lehetőség azonban nem volt hozzáférhető a szegényebb családoknak.
A babaváró hitel korábbi formájában 2023. december 31-ig igényelhető. Jövőre a 30 év alattiak vehetik fel a korábbi feltételekkel, 11 millió forintra emelt összeggel. A 30 év felettiek 2024. december 31-ig várandósságuk esetén igényelhetik a támogatást, előre vállalt gyerekkel már nem. A babaváró hitelt igénylőknek csak 11,9 százaléka tartozik a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe. A Habitat szerint a babaváró hitel jövőre viszont már társadalmilag igazságosabb lesz, mert a gazdagabb háztartások közül kevesebben férnek majd hozzá, és mert a babaváró hitel elértéktelenedésével a gazdagabbaknak juttatott állami források reálértéken csökkennek.
Amikor a jelentés készült, akkor még nem mutatta be a kormány CSOK Plusz néven megreformált városi lakásvásárlásra igényelhető támogatási lehetőségét. Czirfusz Márton, a Periféria Központ társalapítója, aki a Habitat jelentés első fejezetét készítette, a Hírklikknek elmondta, hogy az új változathoz kevesebben férnek hozzá, mint elődjéhez, mert nem vehetik igénybe csak újonnan vállalt gyerekek után a szülők. A másik gond pedig az, hogy ez egy olyan kamattámogatott hitel, amelyben a hitelképességhez szükséges magas kereset ki fogja zárni az alacsony jövedelmű családokat, háztartásokat. „Emellett az is látszik a költségvetésben, hogy amíg 2022-ben a kormány nagyjából 60 milliárd forintot költött a csokra – a falusi csok nélkül –, az új konstrukcióra mintegy 10-15 milliárd forintot szán a kormány jövőre, ezt mondta Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár.”
Ez nyilván kevesebb, mint amennyi tavaly volt, amiből következik, hogy kevesebb háztartás jut hozzá, ezek viszont a jobbmódúak lesznek. A falusi csok-nál picit növekedtek az összegek, ami ott lehet segítség, ahol nem növekedtek meg annyira az ingatlanárak – vélte Czirfusz Márton.
A mélyszegénységben élők lakhatási helyzetének segítését a kormány egyre nagyobb részben szervezi ki egyházi és karitatív szereplőknek – olvasható a jelentésben. A felzárkózó települések a 2022 és 2026 között megvalósuló lakhatási program keretében – 300 település nagyságrendileg 300 ezer lakosára – 2000 lakásos szociális bérlakásállomány és az energiaszegénységben élőket segítő naperőmű-kapacitás épül ki területileg szétszórtan az ország legszegényebb településein, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány koordinálásában. A programot a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, európai uniós finanszírozásban valósítják meg.
„Ez egy most indult program, még tart, csak a következő években lehet majd látni az eredményeit” – mondta Czirfusz Márton. Hozzátette, az a fő probléma, hogy a rendszerváltás óta nincs megalapozott, hosszútávú, átfogó lakáspolitika. Stabil, kiszámítható eszközrendszerre lenne szükség, ehelyett kapkodást lehet látni. A gyors változásokra viszont a családok nehezen tudnak reagálni. Szerinte mind a lakáshoz jutás, mind a megélhetés nehezebb lesz jövőre. Látják a reálbércsökkenést és ezzel azt is, hogy egyre nagyobb rész kell a havi fizetésből a lakhatásra fordítani.
