Hack Péter szerint az ügyészség hibát követ el a Völner-ügyben

Most a tanszékvezető az ATV Start című műsorában azt mondta: a mentelmi jog nem arról szól, hogy kivonunk valakit a jog hatálya alól, hanem arról, hogy ne lehessen akadályozni őket a munkájukban.

Kifejtette, hogy a felfüggesztésre akkor van szükség, ha valamilyen gyanú felmerül, és azt közölni kell. Szerinte abszurd lenne, ha mondjuk egy képviselőt vagy minisztert le akarna hallgatni a rendőrség korrupció miatt, de előbb mindezt az országgyűlés plénuma elé vinnék, ahol döntenek a mentelmi jog felfüggesztéséről – innentől kezdve, ugyanis már nem lenne értelme a lehallgatásnak, hiszen az illető tudja, hogy lehallgatják. Hack Péter úgy fogalmazott: ez a kijelentés szerinte egy félreértés volt Völner ügyvédje részéről.

A törvény értelmében nem azt kell indokolni, miért nem tartóztatnak le valakit, hanem hogy miért igen – mondta a tanszékvezető azzal kapcsolatban, hogy miért nem rendelték el az ügyben Völner Pál letartóztatását. Szerinte az ügyészség abban hibát követ el, hogy ebben az ügyben nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a közvéleményt megnyugtassa, hogy szabályszerűen zajlik az eljárás, hiszen jóval enyhébb súlyú ügyekben is rendeltek már el letartóztatást. Mint mondta, ez az ügy az igazságszolgáltatás kulcsszereplőit érinti, ahol az egész igazságszolgáltatás integritása forog kockán.

Nemrég a Népszava írta meg, hogy az ügyészség nem adott egyértelmű választ a lapnak arra a kérdésére, hogy még mindig rács mögött van-e Schadl György. Több jelzést is kaptak ugyanis, hogy Schadlt a napokban láthatták a fővárosban, szabadlábon. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csak annyit közölt: a megjelölt személy „bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll". A Telex viszont már arról ír, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke jelenleg is letartóztatás hatálya alatt áll. 

Hack Péter szerint a bírói engedélyes kényszerítő intézkedések körébe beletartozik a távoltartás, a bűnügyi felügyelet és a letartóztatás is. A bűnügyi felügyeletnek van olyan formája, amikor például egy nyomkövetővel egy bizonyos területen mozoghat az ember. A szakértő hangsúlyozta, hogy jelen ügyben sokkal nagyobb átláthatóságra lenne szükség.

Hozzátette: meglehetősen szokatlan, hogy a lehallgatási anyagok ilyen nagy terjedelemben nyilvánosságra kerülnek, mert ezzel is lehet befolyásolni az ügyet, az érintettek tájékozódhatnak, az eljárás ezen szakaszában ez furcsa. Ilyenkor ugyanis ezen anyagok alapján, a gyanúsítottak és a tanúk is felkészülhetnek. Korábbi ügyekben is volt ilyen helyzet, de mindig a konkrét esetben kell vizsgálni, hogy fennáll-e az összebeszélés veszélye – tette hozzá. A szökés veszélye szerinte fennállhat, hiszen Schadl Györgyöt a reptéren fogták el, épp el akart utazni.

Hack Péter szerint fura ügy az is, hogy Schadl egy bírót el akart távolítani, úgy látja, ebben is vannak mulasztások. Elmondta, hogy ha az Országos Bírói Hivatal elnökénél a bírósági végrehajtói kamara elnöke bejelentkezik, nem problematikus, az elnök fogadni fogja, ahogy mondjuk az ügyvédi kamara vezetőit is fogadná.

Még az sem problémás, ha Schadl felvetette, hogy van egy ügy, ahol szerinte egy bíró szabálytalanul járt el – a problémás a Fővárosi Törvényszék vezetőjének szerepe, aki a lehallgatási anyagok szerint azt mondta, hogy ő azt a bírót, akivel Schadlnak konfliktusa van, nem fogja tudni kirúgni, de el tudja lehetetleníteni a helyzetét.

Ha megtörtént, ez minimum etikai vétség, de lehet fegyelmi vagy akár büntetőügy alapja is – jelentette ki a tanszékvezető. Szerinte ebben az ügyben indokolt lenne egy korrekt vizsgálat, és annak eredményét a nyilvánosság elé kellene tárni, hiszen ezek nagyon rossz látszatot keltenek a bíróságokkal kapcsolatban, miközben egy jogállam alapja a bíróságokba vetett bizalom megőrzése.