Hadkötelezettség az új, különleges jogrendben

A parlament október 24-én elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását is, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható a veszélyhelyzetet – írja az Index.

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését. Az elmúlt években volt részünk bőségesen rendkívüli időszakokból, hiszen a koronavírus-világjárvány mellett a szomszédos Ukrajnában kitört háború is beleszólt a mindennapi életünkbe.

Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítása eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére hozta előre. Vagyis kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. November 1-jétől a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek: hadiállapot, szükségállapot, valamint veszélyhelyzet.

A módosítás célja az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint az volt, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon. Mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

S, hogy mikor hirdethetnek ki hadiállapotot? A haza védelmére vonatkozó alaptörvényi rendelkezésekből is látszik, hogy Magyarország honvédelmének van egy békeidőszaki és egy különleges jogrendi időszakban életbe lépő szabályrendszere.

E kettős keretben értelmezhető a hadkötelezettség fogalma, illetve az is, hogy ki tekinthető hadkötelesnek, és milyen részkötelezettségek társulnak mindehhez.

Az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezetett be annak kapcsán, hogy a parlament a korábbi „hadiállapot kinyilvánítása” helyett a „háborús helyzet kinyilvánítása” esetén hirdethet ki hadiállapotot. Az új szabályozás szerint továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez.

A hadiállapotról az Alaptörvény 49. cikke szól, amely a korábbi rendkívüli állapot elemeit ötvözi az eddigi megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival, továbbá a változó biztonsági környezet követelményeivel. Az Országgyűlés háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hirdethet ki hadiállapotot.

Hadiállapot idején az Alaptörvény a kormány számára teszi lehetővé az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé. 

A 2000-es évek közepére a sorkötelezettségen alapuló békeidőszaki hadkötelezettség Európa legtöbb országában megszűnt, de több állam – köztük hazánk is – veszélyeztetettség időszakára fenntartotta a védelmi és biztonsági kötelezettségek bevezetésének lehetőségét. Ezek a kötelezettségek a következők:

– hadiállapot idején, a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat

– polgári védelmi kötelezettség,

– hadiállapot idején a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető honvédelmi munkakötelezettség,

– gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség,

– védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség.

A kötelezettségek közül egy személyre egyazon időszakban csak egy kötelezettség teljesítése rendelhető el.

Behívhatósági korhatár szempontjából a hadkötelesek három csoportra tagozódnak: aktív katonai szolgálatot ellátó katonák, tiszt- és altisztjelöltek, valamint az önkéntes tartalékosok, korábban a honvédségben katonai szolgálatot teljesítő kiképzett tartalékosok, kiképzésben nem részesültek, vagy korábbi sorkötelesek: potenciális hadkötelesek.

A Magyar Honvédség hadiállapotban a hivatásos állomány mellett lényegében csak a kiképzett tartalékos, valamint az aktív önkéntes tartalékos erőkkel számolhat azonnal. Ez a tagozódás tükröződik a behívhatósági korhatárokban is:

a hadkötelezettség korhatára a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot ellátók, valamint a kiképzett tartalékosok esetében a hivatásos katonai szolgálat felső korhatára, azaz a mindenkori nyugdíjkorhatár; míg a potenciális hadköteleseknél annak az évnek az utolsó napja, amelyben 50. életévüket betöltik.

Vagyis főszabály szerint az a férfi hadköteles, aki magyar állampolgár, 18 éves elmúlt, de az 50. életévét még nem töltötte be. A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik. 

Egyes európai országokban, így Csehországban, Lengyelországban vagy Norvégiában a hadkötelezettség a nőkre is érvényes. Más országokban – így többek között Finnországban és Lettországban is – a nők önkéntesen vállalhatják a hadkötelezettséget. 

A honvédelmi törvény a hadkötelezettség alól mentesülés körében tizennyolc esetet említ, többek között az alkalmatlannak minősítetteket; a három vagy több gyermeket nevelőket; azokat, akiknek házastársa katonai szolgálatot teljesít; az európai parlamenti, országgyűlési és helyi-, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteket és megválasztott képviselőket.