Hann Endre: a fiatalokat már a 10-15 perces kérdőívre is nehéz rávenni

Mint mondta, mindenhol kevés a pénz, a közvélemény-kutatásokhoz is sokkal több kellene, hogy valóban tudományos igényességű, mélyebb elemzések születhessenek. „Arra is kevés a pénz, hogy folyamatosan, megbízható visszajelzést adjunk a társadalomnak, mert ez az önismeret része és szembesítés is azzal, hogy mindenki tudja, mi a helyzet, ki van többségben, ki van kisebbségben.”

Hann Endre szerint egy vidéki faluban, egy bérházban az emberek megbeszélik, egy kocsmában ismerik egymás véleményét, de hogy társadalmi méretekben kisebbségbe vagy többségbe tartozik-e valaki, és hogy perdöntően fontos kérdésekben a tárasadalom hogyan foglal állást, azt csak a közvélemény-kutatók tudják megmondani. „A kampányidőszakban jó lenne, ha hetente lennének mérések, és azt is ki tudnánk mutatni, hogy példaként említsem, a kínai elnök látogatása milyen hatással van a kormány megítélésére.”

A kutató elmondta, romlott a helyzet, mert a ’90-es években a Mediánnál havonta, kéthavonta megjelentek pártpreferencia és politikusnépszerűségi merések. „Ezt ma már egyik intézetnél sem látni, de ahol ilyen van, azokat azért nem látni, mert nem a nyilvánosság számára készülnek. A publikáció szelektíven valósul meg, és általában a megrendelő érdekének megfelelő, a számára kedvező eredményeket publikálja, a másikat nem.”

Hann Endre szerint ettől a szoros időrendi gyakoriság sem látható, és ez az utóbbi időben nagyon megfigyelhető. „Volt, amikor hetekig visszatartottak kutatási eredményeket, pont a mostani, váratlanul kialakult helyzetben, Magyar Péter megjelenése után.”

Aktuális nehézségekkel is szembe kell nézniük a közvélemény-kutatóknak – tette hozzá a szakember, mint például azzal, hogy mennyire bízik bennük a társadalom, azaz, mennyire válaszolnak szívesen az emberek és a válaszadók nem valamiféle politikai megfontolás alapján döntik el, hogy válaszolnak vagy sem. „A Mediánnak általánosságban jó a megítélése, számon tartják a sajtóban is, emlegetik, hogy az objektivitásunk kevésbé kérdőjelezhető meg, és a jó, hogy általában jól jeleztük előre a választások eredményét.” Hihetek abban, hogy emiatt a Mediánnak szívesen válaszolnak az emberek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének sokan, akik ezt visszautasítják – mutatott rá. „Ha 15 percnél hosszabb az interjú, akkor már több az elutasítás, az embereknek nincs idejük. Régebben a személyes interjúk sokszor háromnegyed óránál több időt is igénybe vettek.”

Szociológiai különbség is van – jelentette ki Hann Endre, aki szerint a fiatalokat nehezebb rávenni, hogy ilyen kérdésekre válaszoljanak, mert nekik egészen más az időhöz való viszonyuk. „Náluk már nehezebb, hogy a 10-15 perces kérdőívre is válaszoljanak.”

A Medián igazgatója szerint bizalom terén romlott a helyzet a ’70-’80-as évekhez viszonyítva is, de nem azért, mert politikailag bizalmatlanok az emberek, hanem azért, mert elegük van az ilyenfajta „zaklatásból”, hiszen sok más, üzleti célú hívást is kapnak. „Az eredményeket torzító bizalmatlanság azonban nem terheli a mi munkánkat.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.