Harangozó Tamás: közveszélyes embercsempészek tömegét engedi szabadon a kormány

Augusztus eleje óta mérik fel a szakminisztériumok a hozzájuk tartozó intézményeknél, hogy melyek azok a munkakörök, amelyeket a hadkötelezettség bevezetése esetén is el kell látni az állam működéséhez. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a hírre reagálva az ATV-ben elmondta: törvény írja elő, hogy ezt az összeírást évente el kell végezni és a törvény fel is sorolja, hogy kik azok, akiket be lehet hívni, kik azok, akiket a munkakörükben kell hagyni. „Hadiállapot esetén, bár ezek az emberek hadköteles korban vannak, nem lehet elvinni őket katonának, mert az ő tevékenységük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az állam ne omoljon össze” – magyarázta az MSZP országgyűlési képviselője. A honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke szerint, ha az országot megtámadják, a honvédség kötelékébe mindenkit behívnak, aki a hazáját meg tudja védeni, de a hátországnak – az intézményeknek, a döntéshozatalnak és a kritikus infrastruktúrának – működnie kell.

„Biztos, hogy ezek már egyszer össze voltak írva, de egy komoly országban ennek meg kellene lennie folyamatosan és nem is kellene lennie ilyen nagy hírnek” – adott hangot a véleményének Harangozó Tamás, aki szerint egyébként sem egy ellenzéki képviselőnek, hanem a honvédelmi miniszternek vagy a szóvivőjének kellene elmondania ezt a nyilvánosság előtt. A szocialista politikus több kérdést is feltett az összeírással kapcsolatban. Például, hogy az összeírás miért augusztus 1-jétől augusztus végéig tart, illetve az elmúlt években megtörtént-e az összeírás és ha nem, miért nem? Az MSZP-s országgyűlési képviselő arra is felhívta a figyelmet: óriási a bizalmatlanság a kérdésben, hiszen a védelmi felkészülésért a propagandaminiszterként ismert Rogán Antal a felelős, nem pedig a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter. Felidézte, hogy a Kincstárnál pár hónapja a teljes állomány tíz százalékát kirúgták, így az állami szervezetek bizalmatlanok egymással szemben. „Ebben az időszakban mindenki bizalmatlan abban a kérdésben, hogy ez a nélkülözhető-nélkülözhetetlen lista nem kerül-e át egy másik miniszter kezébe, aki arról dönt, hogy a legközelebbi alkalommal ki lesz kirúgva” – mutatott rá az MSZP-s országgyűlési képviselő. Harangozó Tamás szerint az összeírás valóban alkalmas a háborús fenyegetettség érzetének fenntartására is. „De, ha most kezdtek el először készülni a háborúra, békében is, most tartják be először azt a törvényt, ami az alapvető biztonságunkhoz szükséges, akkor ez egy nevetséges kormány” – mondta az ellenzéki képviselő. 

Harangozó Tamás az embercsempészek elengedésével kapcsolatban is kifejtette véleményét. Kiderült ugyanis, hogy augusztus 4-ig 1385 külföldi állampolgárságú, embercsempészetért jogerősen elítélt fogvatartottak bocsátottak reintegrációs őrizetre, ami azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek 72 órán belül el kell hagynia Magyarország területét. Az indoklás az volt, hogy a magyar börtönök túlságosan leterheltek. Harangozó Tamás nagyon komoly diplomáciai, biztonsági és nemzetbiztonsági problémának nevezte ezt a gyakorlatot. Hozzátette: vérlázítónak tartja, hogy jogerősen elítélt bűnözőket engednek ki több, mint ezres létszámban, ráadásul az embercsempészek tucatjával csempésznek át a határon bárkit. „Szorozzuk már akkor be, hogy hány tízezer, Európára veszélyt jelentő ’migráncsot’ hoztak ők be” – ironizált az ellenzéki képviselő. Feltette a kérdést: tényleg a szabálysértésekért elítélt embereknek kell ott ülniük és nem a kőkemény embercsempész-bűnözőknek, akik egyébként üldözés közben a rendőreinkre lőnek? Hozzátette: rendkívül demoralizálóan hat a bűnözők kiengedése a rendőrségre, ügyészségre és bíróságokra, mert miután ezek az intézmények elvégezték a feladatukat, a magyar kormány kiengedi az elítélteket a börtönből.  

Harangozó Tamás arra is felhívta a figyelmet: a kerítés és a rendőrség mellett az embercsempészek elfogása a legjobb eszköze annak, hogy Magyarországot megvédjék az ilyen típusú veszélytől, ráadásul a kormány egyik legfontosabb politikája az illegális határátlépés megakadályozása.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a kérdés még nemzetközi feszültségeket is generál. „Magyarország alapvető érdeke lenne, hogy Románia schengeni csatlakozása megtörténjen, ennek idén január elsején meg kellett volna történnie. Az osztrákok azért vétózták meg – többek között – Bulgária és Románia schengeni csatlakozását – magyarul, hogy Erdély felé is teljes átjárásunk és normál határmentes átkelésünk legyen –, mert Magyarország felől tízezrével jutnak be Ausztriába az illegális bevándorlók” – mutatott rá az összefüggésekre a műsor végén Harangozó Tamás.