Harmadszor váltott ügyvédet a csengeri örökösnő
Időről-időre hírt ad magáról a csengeri örökösnő, amióta csak felbukkant a nyilvánosság híreiben. Szabó Gáborné, Marika először azzal robbantott a hírekben, hogy mesés összeget hagyott rá az apja, amelyből bőven jutott volna – közjegyző előtt hitelesített módon – Kósa Lajosnak. Az országgyűlési képviselő – az akció idején még debreceni polgármester (is) – nem tagadta az okirat létezését, mint ahogy azt sem, hogy mind volt feleségének, mind pedig – később tőle elvéve – az édesanyjának is 800 millió forint jutott volna Szabóné pénzéből.
Aztán, szépen, fokozatosan egyre inkább az vált bizonyossá, hogy az örökség nem létezik. Szabóné – az összeg létezésére hivatkozva – kért és kapott kölcsönöket, vagyis szélhámoskodott – állítja a nyomozó hatóság. A csengeri asszonyt Svájcban érte a letartóztatási parancs, onnan hozták haza. Ennek is már több, mint két esztendeje. Az ügy maga két és fél éve tart; Szabóné először tavaly júniusban került előzetes letartóztatásba. Akkoriban Helmeczy László volt az ügyvédje, akit később lecserélt, állítólag abban bízva, ha egy fideszes kötődésű védőt bíz meg, akkor nagyobb eséllyel kerül minimum házi őrizetbe, vagy jobb esetben lakhelyelhagyási tilalom alá. A várt eredmény azonban elmaradt, ezért Szabóné újra Helmeczyt kérte fel, aki ezt a felkérést némi vonakodás után el is vállalta. Tavaly júniusban sikerült elérni, hogy kiengedjék Szabónét a börtönből. Akkor úgy ítélték meg, hogy nincs veszélye a bűnismétlésnek. Ebben azonban tévedtek: újra megtévesztett embereket, megint kölcsönt kért az örökségre hivatkozva, ezért ismét börtönbe került. Ezek után pedig másodszor is elbocsátotta Helmeczyt, új ügyvédet akart, bízva abban, hogy az ki tudja hozni a börtönből.
Nem így történt: Szabónét – aki időközben újra férjez ment, információk szerint Pólus Péterhez – változatlanul előzetesben tartották. És újabb lépésre szánta el magát: megint Helmeczy Lászlót kérte fel ügyvédjének. Helmeczy harmadszor is vállalta ügyét, bár az egyre inkább körvonalazódik, hogy a csengeri örökösnő vagyona nem létezik, bármily hitelesen képes is előadni mesés gazdagságát. A jelek szerint, ennek van, aki fel is ül, és feltehetően rajta is veszt.
Ezzel együtt, az ügy pikantériáját Kósa Lajos szerepe adja meg. A politikus ugyan arról beszél, hogy az – amúgy meglehetősen egyszerűnek tűnő – asszony becsapta őt, ettől még a kérdés ott van a levegőben: miért ment el közjegyzőhöz és vette nevére az örökség intézését, illetve miért fogadott el a család – végeredményében csak virtuálisan – 800 millió forintot.
Kósa Lajos valóságos szerepét azonban a hatóság nem vizsgálja, úgy hírlik, áldozatként hallgatták ki őt a nyomozók.
