Háromnegyed év inflációs mérlege
2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások mérsékeltebb éves áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az előző hónaphoz képest, mindhárom termékcsoport esetében csökkentek az árak. (KSH)
Egy év alatt az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, kolbászé 17,0, a cukoré 11,7, a liszté 11,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,1, a tojásé 9,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Egy hónap alatt (szeptember/augusztus) a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára ugyancsak 0,4 százalékkal lett kisebb, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8 százalékos árcsökkenésének következményeként. A nem idényáras élelmiszerek ára összességében nem változott, mivel a liszt 2,7, a száraztészta 1,8százalékkal drágább, a csokoládé és kakaó 1,6, a tej 0,9, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatásokért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 6,9 és a telefon, internet 1,5 százalékos árcsökkenése következtében. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,2, ezen belül a szeszes italoké 0,százalékkal mérséklődött. A ruházkodási cikkek 0,7százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal nőtt.
Megjegyzések:
- 2020. január-februárban még nem volt járvány Magyarországon, de a fogyasztói árak már ekkor meglódultak. Az év elején – két hónap adatai alapján – is látható volt, hogy nem tartható az előzetesen tervezett 2,8 százalékos inflációs szint.
- Sem akkor, és azóta sem változtattak hivatalosan az inflációs prognózison (2,8 százalék), holott mindenki számára nyilvánvaló, hogy vagy szándékos alultervezéssel vagy hibás előrejelzéssel állunk szemben. Félő, hogy a parlament által elfogadott 2021-es állami költségvetésben szerepeltetett három százalékos inflációs mérték sem lesz tartható.
- Az inflációs ráta kedvezőtlen alakulását érzékelhetően befolyásolta a hazai fizetőeszköz szinte folyamatos gyengülése, és az elmúlt években végrehajtott erőteljes bérfejlesztések költsége is beépült a fogyasztói árakba. A tavaszi felvásárlási láz és néhány alapvető – elsősorban mezőgazdasági és higiéniai – termék hiánya további árnövelő hatást fejtett ki.
- A kiskereskedelmi adó felélesztésével és a jövedéki adók (benzin, dohány) szintjének emelésével az állam is hozzájárult az infláció gerjesztéséhez.
- Január és február kivételével a nyugdíjas infláció szintje mindig meghaladta az átlagos infláció mértékét, azaz nyugodtan kimondható, hogy a pénzromlás leginkább a rossz jövedelmi helyzetben lévő kisnyugdíjasokat sújtotta. Az eltelt kilenc hónap átlaga (3,5 százalék, kontra 4,0 százalék) is ezt igazolja.
