Háromnegyed év inflációs mérlege

Egy év alatt az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, kolbászé 17,0, a cukoré 11,7, a liszté 11,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,1, a tojásé 9,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt (szeptember/augusztus) a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára ugyancsak 0,4 százalékkal lett kisebb, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8 százalékos árcsökkenésének következményeként. A nem idényáras élelmiszerek ára összességében nem változott, mivel a liszt 2,7, a száraztészta 1,8százalékkal drágább, a csokoládé és kakaó 1,6, a tej 0,9, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatásokért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 6,9 és a telefon, internet 1,5 százalékos árcsökkenése következtében. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,2, ezen belül a szeszes italoké 0,százalékkal mérséklődött. A ruházkodási cikkek 0,7százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal nőtt.

Megjegyzések:

• 2020. január-februárban még nem volt járvány Magyarországon, de a fogyasztói árak már ekkor meglódultak. Az év elején – két hónap adatai alapján – is látható volt, hogy nem tartható az előzetesen tervezett 2,8 százalékos inflációs szint.
   
• Sem akkor, és azóta sem változtattak hivatalosan az inflációs prognózison (2,8 százalék), holott mindenki számára nyilvánvaló, hogy vagy szándékos alultervezéssel vagy hibás előrejelzéssel állunk szemben. Félő, hogy a parlament által elfogadott 2021-es állami költségvetésben szerepeltetett három százalékos inflációs mérték sem lesz tartható.
   
• Az inflációs ráta kedvezőtlen alakulását érzékelhetően befolyásolta a hazai fizetőeszköz szinte folyamatos gyengülése, és az elmúlt években végrehajtott erőteljes bérfejlesztések költsége is beépült a fogyasztói árakba. A tavaszi felvásárlási láz és néhány alapvető – elsősorban mezőgazdasági és higiéniai – termék hiánya további árnövelő hatást fejtett ki.
   
• A kiskereskedelmi adó felélesztésével és a jövedéki adók (benzin, dohány) szintjének emelésével az állam is hozzájárult az infláció gerjesztéséhez.
   
• Január és február kivételével a nyugdíjas infláció szintje mindig meghaladta az átlagos infláció mértékét, azaz nyugodtan kimondható, hogy a pénzromlás leginkább a rossz jövedelmi helyzetben lévő kisnyugdíjasokat sújtotta. Az eltelt kilenc hónap átlaga (3,5 százalék, kontra 4,0 százalék) is ezt igazolja.