Harsogó hazugságokkal újabb kampány indult Brüsszel ellen
Orbán nem győzi győzelemként beállítani, hogy a nyilvánosan feltüntetett feltételei közül egyetlen egy sem teljesült az uniós csúcson. A szavazást szűkkörű beszélgetések előzték meg, amelyeken az EU vezetői próbálták meggyőzni a magyar miniszterelnököt, hogy beígért vétójával ne akadályozza Ukrajna pénzügyi támogatását. Balázs Péter volt külügyminiszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában beszélt arról, hogyan zajlanak ezek a találkozók.
Az uniós csúcstalálkozó óta – amelyen Orbán végül gondolkodás nélkül megszavazta, hogy Ukrajna megkapja az 50 milliárdos támogatást – megy a találgatás, ki és mivel bírta jobb belátásra a magyar miniszterelnököt. A volt diplomata szerint amióta sok tagja van az uniónak, az ilyen előzetes beszélgetések gyakoriak. Divatba jött kisebb csoportokban egyeztetni, mert plenáris ülésen már nehéz lenne haladni. Tudni kell – mondta el Balázs –, hogy a „meggyőzésnek” két klasszikus eszköze a fenyegetés vagy a jutalom, angol terminológia szerint „bot vagy sárgarépa”. A jelek arra mutatnak, ebben az esetben Orbán nem sárgarépát kapott. Árukapcsolások eddig is előfordultak az unióban, az ilyen ellentételezéseknek sok módja van.
Mindez azonban idehaza már nem fontos, bármit el lehet adni győzelemnek. A lényeg, hogy Orbán mutogathassa a fényképet, amin az európai nagyágyúk társaságában ül az asztal körül. Ő már korábban meghirdette, hogy nem kilépni akar az EU-ból, hanem megváltoztatni, irányítani azt. Egy ilyen fénykép pedig alátámaszthatja, legalábbis kifelé – itthon és keleti barátainál –, hogy miatta jöttek össze az uniós vezetők. Kis szépséghiba, hogy az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni nem Orbán mellett, hanem ellenében érvelt a megbeszélésen. De ezt csak azok tudják, akik ott voltak.
Az óriási brüsszeli bukta után Orbán most a NATO-ban próbálkozik ugyanolyan eszközöket bevetni, mint az EU-ban. (Mellesleg ott sem sikerült). A svéd csatlakozás hátráltatásával kétségbeesetten túszként tartja még a NATO-t, remélve a felfüggesztett pénzek felszabadítását – magyarázta Balázs Péter.
A korábbi uniós biztos szerint Orbán taktikázása nem hozhat eredményt, hiszen a NATO és az Európai Unió csak szervezetileg különálló intézmény, de gyakorlatilag szinte ugyanazokból áll, kivéve azokat a NATO-tagokat, amelyek nincsenek az unióban (USA, Kanada, Törökország, Norvégia, Izland) és az EU-ban van egy kisebb nyúlvány, a semlegesek, amelyek nem NATO-tagok (például Ausztria, Svédország), de tulajdonképpen a két szervezet ugyanaz a társaság, kevés kivétellel ugyanazokat az arcokat látjuk. Mind a kettő Brüsszelben székel, ugyanazok a problémák, most természetesen kiemelt helyen Ukrajna. Összeérnek a dolgok, az EU is támogatja Ukrajna állami létét és a NATO is hasonlóképpen jár el.
Utolsó szalmaszálként Orbán azzal próbálkozik, hogy a svéd miniszterelnök jöjjön el Budapestre, kövesse meg a parlamentet, aztán hajlandó beadni a derekát. Mondvacsinált ürügyekkel, észszerű magyarázat nélkül húzza az időt, újabb és újabb időpontokat jelölve meg a ratifikációra – mondta Balázs Péter. A december óta zajló végjátékban egyedül keveri a lapokat, ráadásul következetlen – tette hozzá a külpolitikai szakértő. A nyugati szövetségeseink sem értik, hogy mit miért tesz, a sajtóban már felvetették, talán a személyiségét kellene megvizsgálni, hogy kiderüljenek a motivációi.
Közben újabb kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Ezért újabb kampányt kezdtek, ugyanazokkal a panelekkel, mint a konzultációban, tele hazugságokkal. Orbán egész stratégiája arra épül, hogy ezt a demagóg kampányt nyomja egészen a választásokig. Remélve, hogy az uniós választásokon megerősödik a jobboldal és ő vezető szerephez juthat. Ennek már csak azért is kicsi az esélye, mert azon az oldalon túlkínálat van vezető-jelöltből, így itthon megmarad a szemétdomb urának, de nemzetközi téren nem fog erősödni – fogalmazott Balázs Péter.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.
