Hatalmas árbevételük volt a közjegyzőknek

Az átlagosan teljesítő közjegyzői irodából átlagosan nagyjából 30 millió forintot vehettek ki a tulajdonosok osztalékként a tavalyi év után, de a szórás – a végrehajtói irodákhoz hasonlóan – itt is óriási, van iroda, amely csak néhány millió forintnyi nyereséget termelt, vagy veszteséges is volt, de több mint egy tucatnyi esetben azonban 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény – írta meg az rtl.hu.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a közjegyzők jövedelme nem kiugró a többi, jogi végzettséghez kötött szakmához képest.

„A közjegyzők rendeletben meghatározott díjak alapján dolgoznak, amitől nem lehet eltérni, az ügyvédi munka viszont például szabadáras, így számtalan olyan ügyvédi iroda működik, amelynek árbevétele, nyeresége sokkal magasabb, mint bármely közjegyzői irodáé. Ráadásul egy-egy közjegyzői irodában nemcsak a közjegyző dolgozik, hanem jellemzően egy vagy több közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt és adminisztratív dolgozó is, így az árbevétel is ennyi felé oszlik” – áll a közleményükben.

A MOKK szerint a közjegyzők jellemzően nem bért vesznek fel a saját munkájukért, hanem a cégből, jelen esetben az iroda nyereségéből osztalékot, ami után adót is fizetnek. A lap felvetésére, hogy mi indokolja ezeket a fizetéseket, ha lényegében állami feladatot látnak el, a kamara azt írta, hogy a közjegyzők jövedelmének értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a felelősségük korlátlan.

„Az állami alkalmazottakkal (például ügyészek) ellentétben, a teljes vagyonával felel a munkájáért, valamint más gazdasági tevékenységet nem végezhet. Míg tehát egy állami alkalmazásban álló jogász munkájának hibájából adódó kárt az adófizetők viselik, addig a közjegyzők a saját magánvagyonukkal kötelesek ezért helytállni” – közölték.

Az rtl.hu kérdésére, hogy – a magas díjazás miatt, a végrehajtói irodák kiosztásához hasonlóan – felmerült-e korrupció gyanúja a közjegyzői vizsgák és posztok odaítélésénél, a kamara azt felelte: „Nem”.