Hét állam dönthet ötven sorsáról

Kamala Harris több szavazatot szerezhet, a közhangulat mégis Donald Trump győzelmét várja: így lehetne összefoglalni az amerikai elnökválasztást megelőző napok előrejelzéseit. Nem ez lenne az első alkalom, hogy nem a népszerűbb jelölt nyer: 2016-ban éppen Trump kapott majdnem 2,9 millió szavazattal kevesebbet, mint Hillary Clinton, de olyan kulcsfontosságú államokban sikerült győznie, ahol több elektor szavazott rá. Az amerikai választási rendszerben tehát a legfontosabb szerepük ezeknek a „billegő”, vagy „csatatér-államoknak” van, ez a szerep az idei versenyben hét államot illet.

Minimális különbség dönthet

Az elnöki pozíció megszerzéséhez legalább 270 elektori szavazat szükséges, ez jelenti a többséget. „Harrisnek 226 elektori szavazata tekinthető szinte biztosnak, Trumpnak pedig 219, a csatatér államok nélkül. Hét államról van szó: Pennsylvania, Georgia, Észak-Karolina, Michigan, Arizona, Wisconsin és Nevada. Egyértelmű, hogy országosan Kamala Harris vezet 2 százalékkal, például Kaliforniában, New Yorkban óriási fölénnyel, de nem ez számít. Ha Harris jól kampányol, és nyer azokban a csatatér-államokban, amelyekben jelenleg vezet, akkor 276 elektori szavazatot kaphat. Ennek az elnökválasztásnak a sorsa is azokban fog eldőlni” – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő.

A 2020-as elnökválasztás után akkor vált biztossá Joe Biden győzelme, amikor kiderült, hogy ő nyert Pennsylvania államban, mindössze 1,2 százalékkal. 2016-ban Trump hosszú idő után vette vissza az államot a demokratáktól, és nyert kevesebb, mint 50 ezer szavazattal. „2016-ban a rozsdaövezetekre nem figyeltek oda a demokraták, például Pennsylvaniára sem, és ott Trump mellé álltak” – mondta Szent-Iványi. A csatatér-államok közül ez az állam adja a legtöbb elektori szavazatot, a 19 elektor pedig az idén is döntő jelentőségű lehet. A Datasembly adatai szerint azonban itt emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak az elmúlt időszakban, ami fokozhatja az elégedetlenséget Biden politikájával szemben. 

A 16 elektorral rendelkező Georgiában négy éve Biden kevesebb mint 12 ezer szavazattal nyert, ami alig látható különbség a 11 milliós államban. Nem csak ezért ment csodaszámba megy a győzelme: ő volt az első demokrata 1992 óta, aki itt győzni tudott. Georgia népességének harmada afroamerikai, és a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Trump sok szavazó szimpátiáját nyerte el közülük. Nekik is köszönhető, hogy a RealClearPolitics Trump 2,2 százalékos előnyét méri itt.

„Nagyon kis szavazatszám fog dönteni. A Trump-szavazókat eddig minden választáson alul mérték, sokan azt mondják, rejtőzködőek. A tőzsde és a közvélemény-kutatók is arról beszélnek, hogy Trump esélyei nagyobbak a győzelemre, ez egy hónapja éppen fordítva volt. Az utolsó napig tart a kampány, sok a bizonytalan szavazó, ők fogják eldönteni a választást” – mondta a szakértő. 

Hibahatáron belül

A szintén 16 elektori szavazattal rendelkező Észak-Karolina a republikánus jelöltre voksolt az utóbbi három elnökválasztáson, igaz, legutóbb Trump alig 1,3 százalékkal nyert. Az állam azonban nem a megszokott körülmények között készül a voksolásra, ugyanis sok helyen még takarítják a romokat a Helen hurrikán néhány héttel ezelőtti pusztítása után. Trump előnye itt jelenleg 0,8 százalék a RealClearPolitics szerint, de ezt Szent-Iványi hibahatáron belüli különbségnek nevezte.

Michiganben ugyan jókora előnnyel nyert Biden 2020-ban, de Trump 2016-ban 0,2 százalékkal népszerűbbnek bizonyult, tehát mögötte is széles választói bázis áll. Még a hagyományosan a demokrata jelöltre szavazó Detroitban is sokan elbizonytalanodtak, amióta nem Obama a jelölt. Trump malmára hajthatja a vizet, hogy a Detroit környéki szavazókörben él a legnagyobb arányban arab népesség az Egyesült Államokban: a választók 8 százaléka közel-keletinek, vagy észak-afrikainak vallja magát. A demokraták következetes kiállása Izrael mellett őket a republikánus jelölt mellé állíthatja – aki ugyan szintén Izrael-párti, de az elmúlt egy év háborúja idején nem hozott döntéseket.

Arizona nem egy hagyományos csatatér-állam: az 1940-es évek óta mindössze két elnökválasztáson győztek itt a demokraták, de az egyik éppen a 2020-as volt. A nagyvárosoknak, Phoenixnek és Tucsonnak köszönhetően, alig 10 ezer szavazattal Biden bizonyult népszerűbbnek a Grand Canyon környékén. A határállamban felkapott téma a bevándorlás, a deportálás témáját a zászlajára tűző Trump előnye jelenleg 1,5 százalék a RealClearPolitics mérése szerint. Az arizonai versenyben különös lesz, hogy a szavazólapon arról is dönthetnek majd a választók, rögzítsék-e az állam alkotmányában az abortuszhoz való jogot, amely a 24. hét környékéig engedélyezné a terhesség megszakítását.

Wisconsin ugyan csak 10 elektorral száll be a szavazásba, mégis kulcsfontosságú a republikánusok számára. Nem véletlen, hogy éppen Milwaukeeban tartotta a Republikánus Párt az idei jelölőgyűlését, ahol Trump bejelentette, J. D. Vance-t kérte fel alelnökjelöltnek. Milwaukee külvárosa hagyományosan republikánus kötődésű, de Biden legutóbb 0,7 százalék előnnyel nyerte ezt az államot. Trump viszont rengeteg szavazó szimpátiáját szerezte meg a vidéki körzetekben, és így is csak 0,6 százalékkal győzött négy évvel korábban.

Az utóbbi három alkalommal a demokrata elnökjelöltet támogató Nevadában a RealClearPolitics most Trump 0,7 százalékos előnyét méri. „Ahhoz, hogy Harris biztosan nyerjen, nevadai győzelmére is szüksége van. Jelenleg szinte azonos az eredményük a közvélemény-kutatások alapján, de Harrisnak jól kell kampányolnia ahhoz, hogy ez sikerüljön neki” – mondta Szent-Iványi. Az állam ugyan közel fekszik a mexikói határhoz, Las Vegas környékén mégis inkább a gazdaság, mint a bevándorlás körül forog a közbeszéd. Trump adócsökkentésről szóló kampánya tehát itt szavazatokat érhet, és a középosztálybeli, valamint a spanyol ajkú szavazók körében is sok szavazót nyert az elmúlt években. Biden ugyan Nevada 17 választókerületéből csak kettőt nyert legutóbb, de ez is elég volt: Las Vegas környéki előnyét nem tudta ellensúlyozni a vidéki republikánus többség.