Heti egyenleg: a magyar miniszterelnöknek nem a saját népének jóléte az első

Az ellenzékből senki sem kommentálta, hogy a sajtó kizárásával fog beszédet mondani Orbán Viktor október 23-án Veszprémben. Csak a köztévét engedik be, még kormánypárti újságírók sem regisztrálhattak. Vagy a miniszterelnök izolálja saját magát, vagy a tanácsadói zárják el őt, de az is lehet, hogy Orbán Viktor egyszerűen fél? – vetette fel Bánó András műsorvezető. 

Magyar György szerint, amikor Budapesten voltak az ünnepségek, akkor ütköztek a szempontok, a vélemények és ezt Orbán Viktor nem szeretné. Ő biztonságot és békességet akar, „ezért zárt kapus mérkőzést rendez”, ahol nem kell számítani a közönség fütyülésére, a beszólásokra, és a különféle atrocitásokra. Lehet mondani, hogy Veszprémet az ’56-os múltja miatt választotta beszéde helyszínéül, vagy azért, mert a Királynők városa, vagy mert jelenleg Európa kulturális fővárosa, de ez mind majdnem közömbös, a lényeg, hogy nem áll ki a nemzeti ünnepen, ahogyan vitázni sem hajlandó egyetlen ellenzéki politikussal sem. A miniszterelnök kinyilatkoztat, amit a saját közegében mond el, s maga akarja meghatározni, hogy mi érdekelje az embereket. 

Ha közvetíti a királyi tévé, akkor nyilván megmondják az operatőröknek, hogy mikor kell a tömeget mutatni, és mikor nem kell azokat a reakciókat láttatni, amiket most látni lehetett, amikor Pekingben az orosz elnökkel találkozott. Ott nem lehetett kiszűrni azokat a mozdulatokat, amik azt jelezték, hogy a magyar miniszterelnök ideges, feszült, mert nem csak a kormánymédia volt jelen. Viszont Veszprémben a rendezői pult mellett ott ül Rogán Antal propagandaminiszter, vagy a megbízottja, aki majd megmondja, mit lehet és mit nem – vélte Csillag István.  

Ezután esett szó a lengyel választások eredményéről, amelynek valószínűleg Orbán Viktor kevésbé örül, mert elvesztett egy nagyon fontos szövetségest, aki az Európai Unióban segített vétózni. De ez nem csupán azoknak a Magyarországon élő, szabadságra és nem önkényuralomra vágyó embereknek, hanem Európának is fellélegzés, és az egyensúly talán vissza fog rendeződni – mondta a volt miniszter, aki példának hozta az olasz miniszterelnököt. Ugyanis Gerogia Meloni nem állt be Orbán mögé, mert neki „fontosabb a saját népének a jóléte, mint a saját kényszerképzeteinek a népén keresztül történő megvalósítása és a hatalmának megőrzése” szemben Orbán Viktorral, akinek nem a saját népének jóléte az első. 

Visszatérve a lengyel választásokra, Csillag István kifejtette: mije van Kaczinskynek? Egy macskája. Mije van Orbánnak? Egy Lölője. Mit is akar Kaczinsky? Egy konzervatív keresztény világot. Erre azt mondják a lengyel fiatalok, hogy jó. Mit is akar Orbán? Most utoljára az építési törvénnyel a Balatont bekebelezni. Ilyet Lengyelországban az ellenzéki pártok soha nem hagynának. Ez egy irtózatos különbség a két ország között, mert ott még Kaczinsky se egy bűnszövetkezetet vezetett az államhatalom megszállására. 

Van még egy hatalmas különbség Lengyelország és Magyarország között. Mégpedig az, ahogyan arra reagálnak, hogy Iványi Gáboréknak a szegényekért és hajléktalanokért végzett oltalmi tevékenységét, amit civilként az állam helyett végeznek el, maga az állam lehetetleníti el. Miközben a MET minden beérkező pénzt az általuk oltalmazottakra költ, addig az állam cserébe azt mondja, nem kértem, hogy ezt csináld, nem kapsz tőlem egy fillért sem. Ha nem tudod csinálni, akkor add ide, majd csinálom én. „Ennél cinikusabb, ennél szemetebb hozzáállást nehéz elképzelni. Lengyelországban biztosan nem működne, mert mindenki, egyháztól függetlenül az utcán lenne” – állítja Magyar György. 

Az ügyvéd egyetért abban, hogy Iványiék is utcára mennek, és ő maga is csatlakozik hozzájuk, mert ahogy mondja, az a minimum, hogy ha valaki tanácsot osztogat, és az igazságot próbálja megjeleníteni, ki is áll mellette. A közvélemény pedig tudja meg, hogy itt mi történik, hogy a jogerős strasbourgi ítélet ellenére, a kormány nem hajlandó megkötni velük azt az együttműködési megállapodást, amire valószínűleg csak bírói úton lehetne kötelezni a hatalmat. De a megnyert per, a 3 millió eurós történet, az csak 2017-ig adott méltányos elszámolási lehetőséget, azóta megint eltelt hat év és ez alatt az időszak alatt megint nem kapott semmit a MET. „Fel vagyok háborodva, hogy ilyen helyzetet teremtettek olyanokkal, akik csak segítséget nyújtanak és az állam helyett járnak el.”  

A Heti egyenleg műsorát itt és itt nézhetik meg.