Ez is 2025-ben történt: A kormány az év utolsó napjaiban is Budapest ellen dolgozott

A három nagy nemzetközi hitelminősítő egyike, a Moody’s leminősítette Budapest város alaphitelminősítését (BCA) a baa3-ról ba1-re, a hosszú távú kibocsátói minősítéseket (külföldi és belföldi) pedig Baa3-ról Ba1-re, emellett tudatta, hogy további leminősítést is kilátásba helyező felülvizsgálatot is tart. Ez az alaphír, ami mikroszkópnyi túlzással az év végén érkezett.

„Az uzsorakormány bóvliba lökte a nemzet fővárosát” – kommentálta a lépést Facebook-posztjában Karácsony Gergely, rámutatva: a Budapest leminősítéséről hozott döntés a kormány esztelen és kistílű sarcpolitikájának következménye. Ez károkozás, a károkat a főváros leminősítése után alighanem az ország is, annak minden polgára elszenvedheti – írta, sokatmondóan hozzátéve: „Ha hagyjuk…” 

A főpolgármester a leminősítést három okra vezeti vissza:

- a kormány a 20-szorosára emelt sarccal több pénzt von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, és Budapest, más önkormányzatoktól eltérően, a hitelfelvételhez sem kapott engedélyt a kormánytól;

- a kormány a mai napig nem fizette meg az adósságát Budapestnek, amire törvény kötelezi. Ezt okkal tekinti súlyos kockázatnak a hitelminősítő;

- a kormány miatt Budapest nem jut hozzá a fejlesztésekhez szükséges uniós forrásokhoz.

Mielőtt a digitális harcosok Karácsonyra vetnék magukat: a főváros leminősítésének fenti magyarázatát nem a főpolgármester találta ki, azt, ha más megfogalmazásban is, a Moody’s közleménye is tartalmazza. 

Az intézkedéshez fűzött indoklás szerint Budapest likviditási pozíciója aggályokat vet fel, hogy a városnak lesz-e kapacitása kötelezettségeinek maradéktalan törlesztésére az előírt december 31-i időpontig. A Moody's megítélése szerint a transzferek időzítésével és beérkezésével kapcsolatos bizonytalanságok érdemben növelik a magyar főváros rövid távú adóskockázatát, valamint az a tény is, hogy a likviditási helyzet nagyon gyenge a váratlan pénzáramlási kiesések fedezésére – emeli ki a Népszava.

A további leminősítés lehetőségét felvető felülvizsgálatot is tart a Moody's, ami – mint jelezte – tükrözi a törlesztési hátralék kialakulásának megnövekedett kockázatát, amelyek a főváros költségvetésében szereplő, de a kormányzat által „váratlan módon késleltetett” folyósításokból erednek. Mindehhez társul a szolidaritási hozzájárulás ügyében a főváros és a kormány között fennálló viszály is. Budapest besorolásai emellett tükrözik a Magyarországnak járó európai uniós folyósítások befagyasztását is.  

A hitelminősítő szerint a 2021-2025 közötti időszakban romlott Budapest likviditási helyzete, bár az alacsony likviditás az elmúlt három évben kezelhető volt a rutin működési tevékenység szempontjából. Ugyanakkor – emelik ki a minősítő szakértői – a magyar főváros adósságterhe folyamatos ütemben csökken, és a működési szintű bevételekhez mérve tavaly már csak 35 százalék volt. Emlékeztetnek rá, hogy 2021-ben még 71 százalékon állt ezt a mutató.

Karácsony a fent említett posztjában figyelmeztetésként a következőt szögezte le: „aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja. Fokozottan igaz ez a hitelminősítésekre: aki Budapestet bóvliba löki, azt Budapest magával rántja”. Annyiban azonban nincs igaza a főpolgármesternek, hogy Budapest bóvli minősítése drágább működést, kevesebb fejlesztést és nagyobb állami kiszolgáltatottságot jelentene a fővárosnak, ám ez utóbbi sem rengetné meg önmagában az ország gazdaságát. A főváros besorolásának nincs közvetlen hatása az országéra, ugyanakkor a közvetett hatásoktól bizony tarthatnak Orbánék. Merthogy a főváros problémái jelzésértékűek lehetnek, a többi között akkor, ha az államnak be kell avatkoznia, például mentőcsomaggal, átvállalt adóssággal (ez nálunk bizony nem csak Budapest esetében van így); ha a városi gondok rendszerszintű önkormányzati problémákra utalnak (ez történik idehaza); ha tartós konfliktus van az állam és a főváros között (ami vitathatatlan), miután ez intézményi kockázatként jelenik meg az ország számára. Ilyenkor a hitelminősítőknél ez negatív tényezőként szerepet játszhat az ország értékelésében, habár önmagában nem jelent döntő okot. 

Nemzetközi példák szerint sem hat közvetlenül az adott főváros besorolása az országéra, ugyanakkor jellemzően van összefüggés az ország és a főváros besorolás között olyan módon, hogy az előbbi plafont szab az utóbbinak. Miközben az gyakori, hogy a főváros minősítése gyengébb, mint az országé (Róma, Madrid, Párizs és most már Budapest is túlélte ezt legalább egyszer), ennek a fordítottja csak a szabályt erősítő kivételként például Berlin, Stockholm, Oslo esetében fordul(t) ilyen elő. 

Mindenesetre az veszélyesebb, ha egy államadósságot minősítenek vissza bóvliba, azaz nem befektetésre ajánlott kategóriába – s ettől nem is vagyunk túlságosan messze. Jelen állás szerint ugyan mindhárom nagy hitelminősítőnél – a Fitch Ratingsnél, a Standard and Poor's-nál és a Moody’s -nál – a bóvli szélén táncol a magyar besorolás. Mindhárom minősítő továbbra is befektetésre ajánlja a magyar hosszúlejáratú államadósságot, ám a leminősítést egyik sem zárja ki, hiszen negatív kilátásokkal látja el az „osztályzatot”.  

Eddig még megúsztuk ezt, hála az égnek, hiszen irdatlan károkat okozna mindannyiunknak. Merthogy még drágábban jutna a kormány hitelhez, nőnének az államkötvény-hozamok, s magasabb kamatot kellene utánuk fizetni. Egy további hatásként a befektetők egy része kivonulna, már csak azért is, mert sok nagy alap szabálya szerint nem tarthat bóvli papírokat. Ezen túl gyengülhet a valuta, csökkenhet a befektetői bizalom, a bankok és cégek is drágábban finanszíroznák magukat, köszönhetően az országkockázat növekedésének, s végül, de nem utolsósorban nőne a gazdaság sérülékenysége, válság idején szűkülne a mozgástér. Mindez együttesen a gazdaság lassulását eredményezné (a jelenlegi stagnálás után tehát zsugorodást).

És ettől, azaz a leminősítéstől nem vagyunk messze. A Moody’s – mint a Portfolio kiemelte – ugyan nem változtatott a besorolásunkon, de fennmaradt a negatív kilátás. Ahogy – utalva a többi között a jogállamisági követelmény be nem tartására – írták: kockázatok vannak a magyar intézmények és kormányzat minőségével kapcsolatban, ami az EU-források nagy részének elvesztéséhez vezethet. Szükségesnek tartják az EU és Magyarország viszonyának tartós javulását. Kitértek arra is, hogy a választások előtti további költekezés rontaná a költségvetési kilátásokat, és akár a besorolásra is hatással lehet – megjegyzendő, hogy a november 28.-i döntést követte például a 14. havi nyugdíjról született kormánydöntés. A Moody’s kockázatot lát még az orosz energiafüggőségben, ami a szállítások fennakadásával komoly gazdasági következményeket hozhatna. 

A többi minősítő is hasonló aggályokat fejezett ki az idei második – téli – felülvizsgálat utáni közleményében. A többi között azt állapították meg, hogy a gyenge vagy lassuló gazdasági növekedés és fiskális egyensúly romlása, a választásokkal kapcsolatos fiskális lazítás és politikai bizonytalanságok nehezítik a költségvetési konszolidációt.  

Eddig megjelent cikkeink:

Ez is 2025-ben történt – ellenzéki kétharmad a Politiconál
Ez is 2025-ben történt – az idén sem úsztuk meg (ál)nemzeti (ál)konzultáció nélkül
Ez is 2025-ben történt: Orbán uszító kampánya dacára egyre nő az EU támogatása a magyarok körében
Ez is 2025-ben történt: a rosszul álló Orbán újabb üveggyöngyeként jön a 14. havi nyugdíj