Hiába a bérnövekedés, nem indul be a lakossági fogyasztás
A magyar kormány tavalyi optimista növekedési várakozásait a valóság alig néhány hónap alatt átírta: a gazdaság 2024 első negyedéves rövid fellendülése után a második negyedévben a GDP 0,2 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest. A gazdasági kabinet szereplői a gyenge magyar adatot főként a szintén visszaesést regisztráló Németország vártnál rosszabb teljesítményével magyarázzák: a magyar konjunktúra legfontosabb külpiacán is főként a két ország ezer szálon összekapcsolódó feldolgozóiparának, különösen járműgyártási alágazatának vergődését nevezték meg oknak.
Az 1,5 százalékos éves szintű növekedés ellenére, az előzetes növekedési adat csalódást keltő belső keresletre utal, és a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje a szolgáltatások voltak – idézi a Portfolio az ING friss elemzését, amely szerint a kormány 1,8-2,2 százalékos előrejelzésénél is alacsonyabb lehet a bővülés 2024-ben.
A tavalyi gyenge utolsó negyedéves GDP, illetve a januári gyenge részadatok aztán eloszlatták a reményt a gyors felpattanásra. Részben amiatt, hogy az éves átlagos növekedésben direkt módon szerepet játszik, hogy miként végződik az előző, így az úgynevezett áthúzódó hatás jóval kisebb lett. Másrészt egyre tisztábban látszott, hogy a lakossági fogyasztás és az export növekedése is elmarad a várakozásoktól.
Akkor a kormány az Európai Bizottság 2,4 százalékos GDP-előrejelzését tette magáévá, míg a múlt heti második negyedéves, negyedéves alapon 0,2 százalékos visszaesést mutató adat előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 1,8-2 százalékos teljes éves várakozásokról beszélt. Az ING említett elemzése viszont ennél is pesszimistább: már csak 1,5 százalékos növekedést prognosztizálnak egész évre.
A német gazdaság gyengélkedése mellett a magyar növekedési álmok letekerésének másik oka az, hogy a lakossági fogyasztás nem akar beindulni. A kiskereskedelmi forgalom májusban mindössze 0,1 százalékkal nőtt, éves szinten pedig csak 3,6 százalékkal. Az élelmiszer-kiskereskedelem 1,5 százalékkal nőtt havi alapon, míg a nem élelmiszer- és üzemanyag-eladások 1 százalékkal, illetve 2,6 százalék-kal csökkentek.
Mindezt a kormány a hosszabb inflációs időszak miatt az embereknél megjelenő óvatossági motívummal magyarázta, mivel a reálbérek növekedése 10 százalék feletti. Az erőteljes bérnövekedés még nem változott tartós kiskereskedelmi forgalomnövekedéssé, mivel a fogyasztói bizalom továbbra is alacsony.
