Hogyan csinálta meg Európa Orbánt?
Magyarország illiberális bajnoka profitált más vezetők téves ítéleteiből és önelégültségéből – mutatott rá Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztője „Hogyan csinálta meg Európa Orbánt” című cikkében.
Orbán április 12-én néz szembe legkomolyabb választási kihívásával – olyannyira, hogy Trump alelnökét, J. D. Vance-t küldte a segítségére.
Brüsszelben, Berlinben és Párizsban egyesek hasznosnak találhatják visszatekinteni Orbán 16 éves hatalmára, és azon eltűnődni, hogyan engedhették meg, hogy ennyi kárt okozzon az európai kohéziónak – írja a Financial Times.
Az illiberális demokrácia építése Európa szívében azzal kezdődött, hogy Orbán kihasználta a nagylelkű uniós költségvetést, miközben könyörtelenül támadta azt, amit a magyar szuverenitás Brüsszel általi megsértésének tekint.
Az uniós Németország hamarosan Magyarország domináns partnerévé vált. A két vezető hamarosan szembekerült egymással, például a 2015-ös menekültválság ügyében. Amint azt a szerző részvevőktől megtudta, 2015-ben, közép-európai politikusok és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke hiába könyörögtek Merkelnek és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság akkori elnökének, hogy ne vezessenek be menekültkvótákat a. Nyugat-Európa vezetői teljesen félreértelmezték a menekültválság sokkját a posztkommunista társadalmakban, amelyek még nem voltak felkészülve a többnemzetiségű bevándorlásra. Megalkuvást nem ismerő álláspontjuk hozzájárult a lengyel nacionalista-populista PiS párt győzelméhez, és megerősítette Orbán státuszát az illiberális tábor vezetőjeként.
Volt egy másik előnye is, amelyet ügyesen ki is használt: a jobbközép Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja. Ebben benne volt saját pártja, a Fidesz, valamint Merkel CDU-ja és bajor testvérpártja, a CSU. Az EPP képmutatóan kulcsfontosságú védelmet nyújtott Orbánnak 2019-ig, amikor végül felfüggesztette a Fideszt – bár nem zárták ki, mert továbbra is szüksége volt arra, hogy magyar tagjai Ursula von der Leyenre szavazzanak a Bizottság elnökeként. A Fidesz végül 2021-ben kilépett a csoportból, de két évtizeden át profitált az önelégültségből. Emmanuel Macron francia elnök úgy vélte, hogy ráveheti Orbánt, hogy ésszerűbb álláspontokat képviseljen. Mindketten történelmi háttérrel rendelkeztek, és hosszú, négyszemközti intellektuális beszélgetéseket folytattak az Élysée-asztalánál. Ez sem tántorította el a magyar lázadót. Végül az EU legnagyobb hibája – mondja Clément Beaune, Macron korábbi európai tanácsadója – az volt, hogy azt hitte, a tagállamok, különösen a közép-európaiak, elkerülhetetlenül a liberális demokrácia útját fogják követni. „Nem láttuk előre, ami történt, ezért nincsenek meg hozzá az eszközeink” – jegyzi meg. Az egyik válasz az lehetne, hogy elvetjük a külpolitikai döntések egyhangú szavazati szabályát. De – tette hozzá Beaune – „Franciaország és Németország mindig is ellenezte az ötletet, mert azt hitték, hogy az védi őket. Valójában Orbánt védte.”
