Tarjányi Péter leginkább a választási kampány kommunikációs részének tartja a szerbiai incidenst

Alaposan felbolygatta a húsvéti ünnepek miatt a választási kampányban némi szusszanáshoz jutott politikusok életét a szerb sajtó által a köztudatba bedobott értesülés, miszerint gyanús tárgyakat (hátizsákokat) találtak a vajdasági Magyarkanizsa közelében, a Török Áramlat szerb-magyar gázvezeték egyik kompresszorállomásánál. Orbán azonnal nemzetvezető üzemmódba kapcsolt, összehívta a Védelmi Tanácsot, ahol látszatintézkedésekről döntöttek, mint például arról, hogy katonai felügyelet alá vonják a gázvezeték magyarországi állomását. (Holott február végén egy kormányrendelettel már elrendelték a kritikus magyarországi energetikai létesítmények fokozott katonai védelmét, hivatkozva az Ukrajna felől érkező, a Barátság kőolajvezetéket és a hazai energiaellátást fenyegető állítólagos diverzáns akciókra.) Nem kellett sok idő ahhoz, hogy magyar részről kimondják: az ukránok állnak a merényletkísérlet mögött, igaz, a szerbek szerint amerikai robbanószert találtak a hátizsákban, amit az elosztótól viszonylag messze egy mezőn hagytak a szerbek által migránsoknak mondott állítólagos merénylők. Mindenesetre a dolog meglehetősen furcsa fordulatot vett azzal, hogy a HVG néhány órán belül már a helyszínen forgatott, és amit ott és a közvetlen környéken talált, az nem utalt sem katonai, sem rendőri készültségre, sőt. Orbán persze a vasárnapi kiskundorozsmai látogatás után hol húsvétolt, hol védte a hazát, de ennél többet nemigen tudhatott meg a nagyérdemű. 

Valamivel több, mint 24 órával ezelőtt Tarjányi Péter a következőt írta a Facebookon: „Egy lépés – és kiderül, hogy valós támadási kísérlet volt Szerbiában vagy csak kampány zajlik”. Ezért kerestük meg a biztonságpolitikai szakértőt, akitől azt kérdeztük: vajon megvolt az a lépés? Lehet már tudni, hogy mi volt ez? 

„A lépés nem történt meg” – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy szereti százalékokban megmondani, mit tart valószínűnek. Ebben az esetben pedig – kedden déltájban – a legnagyobb százalékot arra teszi, hogy ez egy kormányzati kampányfogás volt. Egy igazi vizsgálat nem úgy néz ki, mint amit láttunk, hallottunk – állapította meg. Ugyanakkor egyelőre nem mondja álmerényletnek sem a dolgot. Lesz vizsgálat, s majd kiderül, hogy mi volt, de itt még nem tartunk. Mindenesetre nála nagyobb százalékot kap az, hogy a hétvégi választási kampányt támogató kommunikációs lépésről van szó, amiben vagy nem létezik a támadás, vagy nem olyan súlyú, mint amilyennek tálalják. Ebben pedig valamilyen módon van közös hang Belgrád és Budapest között – jegyezte meg. 

Mindenesetre a HVG videóriportja elég meggyőző volt, vajon ezt ő hova teszi? – kérdeztük. Sehova sem – jött a válasz. Tarjányi elmondta, ezzel nem a lapot akarja bántani, de ebben a szakaszban ő a szakmai protokollt nézi. Mint magyarázta: ezeknél a nyomozásoknál az első 18-34 óra a meghatározó, akkor alakulnak ki az alapvető nyomozati irányok, beleértve a robbanóanyag vizsgálatát is. Ez utóbbi pedig megvolt, már csak azért is biztos benne, mert vasárnap már itt tartózkodtak J.D. Vance amerikai alelnök látogatásának előfutáraként a titkosszolgálati egységek, amelyek egy ilyen esetben automatikusan bekapcsolódnak a vizsgálatba. Az pedig kizárt, hogy a szerbek és mi nem adtunk volna ilyen támogatást. Amúgy pedig, ha extrém támadási veszély lenne, akkor Vance végül eleve nem jött volna el a térségbe. Amerikai részről biztosan szintén elindult egy protokoll-vizsgálat, különösen azért, mert az első pillanatban felmerült (a szerbek mondták), hogy amerikai robbanóanyagot találtak. Ha pedig itt van az amerikai titkosszolgálat, az a megkapott mintát egy villanás alatt ellenőrzi, kideríti a robbanóanyag mibenlétét és egy-két órán belül azt is megmondja, honnan indult, hova érkezett, kinek a kezén ment át, lévén ezek alaposan ellenőrzött, nagyon értékes szállítmányok. 

Lehet, hogy az amerikaiak kaptak tájékoztatást, de a magyarok vajmi keveset – vetettük közbe. „Több olyan, a protokoll szerint kötelező intézkedés volt vagy kellett volna legyen, amelyről tájékoztatási kötelezettsége lett volna a regnáló magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak az ellenzéki pártok felé” – szögezte le Tarjányi. Mint mondta, a korrekt tájékoztatásra már csak azért is szükség lett volna, hogy ne lehessenek olyan találgatások, amilyeneket hosszában-széltében lehetett hallani, például, hogy maga Szijjártó Péter robbantott, vagy hogy a külügyminiszter már három óra múlva tudta, hogy ukránok robbantottak stb. „Ezek alapján mondom, hogy ezt elkerülendő egy normális országban elsődleges a hiteles tájékoztatás, különösen választás előtt – mivel pedig ezt Orbánék nem tették meg, ezért százalékosan én inkább a kampányhoz kötöm, mintsem egy valós támadáshoz” – szögezte le, hozzátéve: ez azonban még nem zárja ki, hogy valaki rosszat akart, de az száz százalék, hogy a veszély nem olyan szintű, mint ahogy a szerbek és a magyarok bejelentették. 

Mi lesz a sorsa, a folyománya ennek az ügynek? – kérdeztük. „Azt gondolom, hogy ez az ügy a választások után el fog halni” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor egy másik ügyet hozott elő, amelynek szerinte hatása lehet, mégpedig akár már a vállasztásokra is. Ez a Dobrev Klára által kedden egy posztban megszellőztetett ügy: a DK elnöke megnevezte azokat a személyeket, akik szerinte kapcsolatba hozhatók a 2011–2019 között Brüsszelben működő Fidesz kormányzati hírszerzői aktivitással. A DK elnöke határozottan állítja, hogy az eddig csak monogram formában nyilvánosságra került három, általa már teljes nevükön megnevezett személy egyike a Tisza egyik EP-képviselője, egy másik meg a munkatársa. Tarjányi úgy látja – s ezt egy Facebook-posztban is leírta –, hogy az ügy súlya – és Dobrev Klára állításai – jogos és komoly kérdéseket vetnek fel, s a hétvégi választások előtt a kormányzatnak egyértelműen tisztáznia kell a helyzetet a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságán keresztül.

Tarjányi Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2024. szeptember 9-i adásában: