Hiába a vezérváltás, a KSH megmarad a kormány szolgálólányának
„Orbán első kormányzása idején nálam is próbálkoztak azzal, hogy finomítsanak bizonyos dolgokon, illetve, hogy hamarabb jussanak bizonyos információkhoz, de abban az időben lepattantak a hivatalról” – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás, aki 1998 és 2003 között volt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Emiatt tőle kérdeztük meg, mi várható attól, hogy a héten vezetőváltás lesz a KSH élén. Szerinte semmi nem fog változni, már csak azért sem, mert a távozó elnök utódja az eddigi elnökhelyettes, aki a gyakorlatban már régebb óta irányítja az ügyeket. „Egyszóval az lesz – ahogy korábban fogalmaztam –, hogy a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is megmarad a kormány szolgálólányának” – prognosztizálta.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, 13 éve után saját kérésére nyugdíjba vonul a Központi Statisztikai Hivatal eddigi elnöke, Vukovich Gabriella, a helyét pedig Kincses Áron, eddigi elnökhelyettes veszi át. Hoz-e bármilyen változást a KSH élén történő váltás? Tényleg a nyugdíjba vonulás lehet a valós indok? Mellár Tamást kérdeztük.
A KSH korábbi elnöke, jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője elmondta, hogy bár nem áll napi kapcsolatban Vukovich Gabriellával, s olyan jó viszonyuk sincs már, de a hírekből azt szűri le, hogy a szakember tényleg nyugdíjba akar menni, amit meg is tehet, mivel túl van a korhatáron.
Utódja Kincses Áron lesz, ő június 11-én – vagyis vasárnap – veszi át a posztot. Mellár szerint tudható, hogy az utóbbi időben ténylegesen ő irányította a KSH-t, amit a saját képére formált – ebből azt lehet leszűrni, hogy semmi nem fog változni. Természetesen nem lehet arra sem számítani, hogy pozitív elmozdulás jönne. „Ahogy korábban fogalmaztam, a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is megmarad a kormány szolgálólányának” – fogalmazott.
Egyáltalán, milyen hatalma van a KSH elnökének? S mire terjed ki a KSH-elnök hatalma? – kérdeztük Mellárt, aki autentikus választ tud erre adni, hiszen 1998 és 2003 között maga is betöltötte a posztot, és így a saját bőrén tapasztalhatta meg, milyen volt egy független intézményt vezetni Orbán kormányzása (1998-2002) alatt. Habár Orbán első miniszterelnöki ciklusa a 2010 utániakhoz képest könnyű menet volt, Mellár válasza mégsem okozott nagy meglepetést. Mint kifejtette: „Orbán első kormányzása idején nálam is próbálkoztak azzal, hogy finomítsanak bizonyos dolgokon, illetve, hogy hamarabb jussanak bizonyos információkhoz, de abban az időben lepattantak a hivatalról”. Hozzátette: nyilván ez mindkét félen múlik.
Mi volt Vukovich Gabriella idején, s ennek alapján mi várható az eddigi helyettese irányításával? – kérdeztük. A korábbi elnök szerint a néhány hónappal ezelőtti adatszivárogtatás megmutatta, hogy bevett gyakorlatként voltak, akik hamarabb kapták meg a kész adatokat, mint a sajtó munkatársai, illetve mint ahogy kikerült a nyilvánosság elé. Ez fekete-fehéren be is bizonyosodott – szögezte le.
|
Az adatszivárogtatási botrány Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, az idén februárban robbant ki az úgynevezett adatszivárogtatási botrány: a kormányközeli Makronóm Intézet több nappal a hivatalos megjelenése előtt hozzájutott a február 6-ára betervezett, a 2022-es éves kiskereskedelmi teljesítményt összegző KSH-jelentés adataihoz. Az ügy úgy robbant ki, hogy a megjelenést megelőzően, a Portfolio szakportál megkapta az intézet vezető közgazdászának a tényadatokra épülő elemzését, s voltak annyira tisztességesek, hogy ezt meg is írták. Mellár Tamás akkor úgy nyilatkozott a Hírklikknek, hogy ez bűncselekmény, bennfentes információkkal való visszaélés. Parlamenti bizottság felállítása, valamint rendőrségi vizsgálat csírája is volt, ám a kormány „megnyugtató” módon, egy közleményben a maga részéről lezártnak vélte az ügyet, rákenve a balhét az egyik kormánybiztos titkárságának a munkatársára, aki „nyilvánvaló tévedésből továbbította” az embargós KSH-jelentést. |
Mellár szerint persze a KSH is kellett az adatszivárogtatási ügyhöz. Ugyanakkor azt is látni, hogy „bár a Központi Statisztikai Hivatal vezetése igencsak igyekszik nagyon jó kapcsolatban lenni a kormánnyal, de azért mindent mégsem tesz meg, komoly adathamisításról szó nem lehet” – nyugtatgatta a kedélyeket.
Két dologban tudnak lépni és léptek is a KSH-sok az elmúlt időszakban – vázolta. Az egyik, hogy hamarabb adják ki az információkat, az adatokat a kormányzati szerveknek, mint a megjelenési naptár, azaz amikor a terv szerint azok napvilágot látnának. A másik, hogy játszanak a módszertanokkal, igyekezve úgy változtatni azokat, hogy kedvezőbb eredményeket hozzanak ki a kormánynak. „Nem az a cél vezérli ugyanis a KSH vezetését, hogy megpróbálja a lehető legjobban, legpontosabban megragadni a gazdaságban, társadalomban történteket és ennek megfelelően igyekezzen módszertani változtatásokkal operálni, sokkal inkább az, hogy olyan eredmények és adatok jöjjenek ki, amelyek kedvezőbb színben tünetik fel a kormányt és annak a munkáját” – mutatott rá, két példát is felhozva: a keresetek és a munkanélküliség statisztikáját. „Ebben pedig a KSH vezetőváltásával sem lesz változás” – jósolta Mellár Tamás.
