Hiába dobták be az előrehozott választást, Orbán bizonnyal 2026-ig a nyakunkon marad

A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb – első idei posztjában – az első idei politikai húzás kapcsán az előrehozott választás témájával foglalkozik. 

„Nincs több időnk, és nem adunk több esélyt. Hozzák előre a választás napját a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk. A magyar embereknek már nincs hova hátrálni” – mondta Magyar Péter 2025-ös újévi beszédében. Korábban ugyanis voltak jelei annak, hogy a Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén. Legalábbis a Vox populi választási kalauz előzőleg a parlament honlapján kiszúrta, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. Kovács Gergely, a kétfarkúak társelnöke pedig (miként a hivatkozott forrása is) erre a következtetésre jutott. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tagad, mint írták: „szemben egyes nyugat-európai országokkal, Magyarországon politikai stabilitás van. A következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek, minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány”.

A blogposzt rámutat: az előrehozott választásnak az alaptörvény szerint például akkor lehetne helye, ha az országgyűlés kimondaná a saját feloszlását. Másik út, hogy a parlamenti képviselők legalább ötöde bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnökkel szemben, megnevezve az új kormányfőt is, akit a Ház tagjainak legalább feles többséggel kellene támogatniuk. Ha ez a kezdeményezés oda vezetne, hogy a miniszterelnök elveszíti a többséget, ám nem sikerül megválasztani az utódját, a köztársasági elnök indítványozhatná a parlament feloszlatását, és új választás kiírását. Azt 90 napon belül meg is kellene tartani. Magyar György azonban igencsak kétségesnek tartja, hogy a Tisza már valóban felkészült volna egy ilyen helyzetre.

Ez ma nem reális forgatókönyv – szögezte le a blogposzt, rámutatva: akkor sem, ha a jelenlegi kormánnyal szemben esetleg igen nagy az elégedetlenség, ami tulajdonképpen egyfajta politikai válságnak is tekinthető. Egy parlamentáris demokráciában azonban főszabályként a határozott időre megválasztott képviselők döntenek az országot érintő kérdésekben, elvileg függetlenül attól, hogy a társadalomban aktuálisan milyen támogatottságot élveznek az őket támogató pártok – emlékeztetett. 

Magyar Péter érvelése persze érthető, hiszen több közvélemény-kutatás adatai szerint a Tisza megelőzte a Fideszt, a kisebb ellenzéki pártok pedig az öt százalékos parlamenti küszöböt sem érnék el egy mostani választáson – jegyezte meg Magyar György, hozzátéve, hogy ez azonban nem változtat a lényegen: biztos kétharmados többségének birtokában a NER a következő parlamenti választásig biztosan megőrzi a kizárólagos hatalmát. Miként Gyurcsány sem bukott bele az őszödi beszédbe, noha 2006 őszén saját maga kezdeményezett bizalmi szavazást. Orbán tehát minden bizonnyal marad, „minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány” a kormányzati kommunikáció szerint.

Ami pedig a jövő évi választás előkészítését szolgáló pénzeket illeti, kétségtelen, hogy a költségvetés az idei évre 8,4 milliárdot tartalmaz a felkészülésre. Csakhogy a 2023-as büdzsében is szerepelt 7 milliárd a tavalyi EP- és önkormányzati választásokkal összefüggésben. Ez tehát nem szokatlan megoldás, hiszen a Nemzeti Választási Irodának időre van szüksége ahhoz, hogy megteremtse a tisztességes választások lebonyolításához szükséges személyi és technikai feltételeket – állapítja meg Magyar György, hozzátéve: „már ha beszélhetünk a jelenlegi jogszabályi környezetben egyáltalán tisztességes választásokról”. Tehát aligha arról van szó, hogy a Fidesz megijedt volna Magyar Pétertől.

Nem mellesleg: ha Orbánék előrehozott választásban gondolkodnának, az most kizárólag a Fidesz érdekét szolgálná. Ha azonnal megszavaznák a parlament feloszlását, az alaptörvény szerint 90 napon belül új választást kellene tartani. A Tiszát ezzel igencsak zavarba hoznák, mert három hónap alatt kellene 106 egyéni és 93 listás jelöltet állítaniuk. Magyar Péterék emiatt nagy bajba kerülnének, hiszen a pártépítésnek még igencsak az elején járnak, és ha listán jól is szerepelnének, az egyéni körzetekben – amelyek többségét nyerni kell a NER leváltásához – kisebb eséllyel indulnának. A türelmetlen üzengetés inkább fenyegetésnek tűnik, mint realitásnak. Ne érezzék magukat a NER képviselői biztonságban.

Találgatni és fantáziálni lehet, ám bele kell törődni abba, hogy Orbán 2026-ig a nyakunkon marad. De kell is annyi idő Magyar Péteréknek, hogy építkezzenek, és eséllyel vegyék fel a versenyt a lassan 15 éve beágyazott jelenlegi hatalommal szemben – állapítja meg Magyar György. 

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 20-i adása itt nézhető meg: