Hiába miniszter és operatív törzs-vezető, Szijjártó marad, ami volt, Orbán szóvivője

Egyre ritkábban kapjuk már fel a fejünket Orbán személyi kinevezései, az emberekkel való sakkozása kapcsán, de azért a héten mégis meglepődtünk. A Magyar Közlönyben megjelent 324/2021. (VI. 9.) kormányrendelet értelmében ugyanis létrehozták a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzset, amelynek vezetőjévé Orbán Szijjártó Pétert nevezte ki. A testületben alacsonyabb – államtitkári – szinten képviseltetik magukat az olyan tisztán csak a gazdasággal foglalkozó szaktárca, mint a Pénzügyminisztérium, továbbá az Innovációért és Technológiáért Felelős Minisztérium, illetve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Tag benne a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója, és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója. Matolcsy György jegybankelnök nem is tagot, hanem csak állandó meghívottat delegálhat, miként egyes más minisztériumok, illetve állami társaságok vezetői is.

A testület tegnap meg is tartotta az első ülését, de hogy azon mire jutottak, azt nem tudhatjuk. Mert bár Szijjártó Péter feltett egy három perces videót a Facebook oldalára, amelyben hírül adta, hogy megalakultak, de az, hogy miről volt szó a tanácskozáson, nem derült ki. Viszont ismét hallhattuk a szokásos mellveregetős kormánypropagandát az oltások magas arányáról, a fantasztikus kormányunkról a gazdasági előnyeinkről, az osztogatásról, stb..

Sportmenedzserből lett Orbán-mindenes

Akárhogyan is, de a Corvinuson nemzetközi tanulmányok és sportmenedzseri diplomát szerzett Szijjártóra bízta Orbán a gazdaság újraindításában – elvben – kulcsszerepet kapó testület irányítását. Mennyire tartja szakmai  kinevezésnek és mennyire a politikai játszma részének ezt a kinevezést – kérdeztük Balázs Pétertől, aki irányította már a Szijjártó által ma vitt tárcát, amit ugyan akkor Külügyminisztériumnak neveztek, ám már akkor is oda tartozott a külgazdaság jelentős része. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor szintén újra kellett indítani a gazdaságot, merthogy a válságkezelő, a gazdaságot ismét megfelelő sínre visszarakó Bajnai-kormánynak volt a tagja.

„Ebben a pozíciójában Szijjártó marad, ami volt: Orbán szóvivője” – szögezte le Balázs Péter, aki szerint azt ugyan el kell ismerni, hogy Szijjártó tiszteletre méltóan aktív a külgazdaságban, („mondhatni, hiperaktív”), habár az ország érdeke szempontjából nem erre lenne szükség. „Az operatív törzs élén valójában nincs neki szabad keze, mert az utasításokat a cselkevéshez közvetlenül Orbántól kapja, aki amúgy is egyszemélyi, kézi vezérlésű irányító, s nehéz elképzelni, hogy éppen Szijjártó cselekedhet szabadon” – mutatott rá.

Színtiszta kamarillapolitika

„De az Orbán-kormányokban minden elcsúszik: a külügyeket Orbán viszi, a külgazdaságot a külügyminiszter, az oltásokat a belügyminiszter szervezi, s a sort lehetne még folytatni” – fejtegette a korábbi külügyminiszter, aki szerint Orbán felemel és elejt embereket, kijátssza őket egymás ellen, mindez pedig „nem országvezetés, hanem kamarillapolitika”.

Ha a gazdaságot vesszük: jelen van Varga Mihály pénzügyminiszter racionálisabb vonala, Matolcsy György jegybankelnök fantaszta elképzelései, s például Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, akit Orbán bevon a gazdaság alakításának kiötlésébe, s aki belebeszélhet az oktatási, a foglalkoztatási kérdésekbe, nem egyszer úgy, hogy az ő szava a leghangosabb.

Torz a kormányzati struktúra

Semmi meglepő nem lehet persze abban, hogy Szijjártó lett a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs vezetője, hiszen már maga a kormányzati struktúra is torz – derül ki mindabból, amit Balázs Péter kifejtett portálunknak. Ebben azonban semmi új nincs, már a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány idején is ez volt a helyzet. Balázs Péter már 2010-ben írt erről egy cikket az azóta megszűnt Népszabadságban, Focikormány címmel, amiben leírta, hogy a kormány (ami akkor éppen 11 férfiből állt) egy torzó, egy zsugorított kormány, túlságosan nagy minisztériumokkal, polarizálódó feladatokkal. Mint mondta, mai példa erre a Kásler-féle tárca, illetve az, hogy az uniós pénzek minimum három minisztériumnál jelennek meg. Ez nem fordulhat elő egy normálisan működő kormányban – szögezte le, hangsúlyozva, hogy a nagy ügyeknek mindenképpen kell, hogy legyen egy „miniszteri arca”, a kisebbeknek pedig államtitkári.

Miért nem Varga?

Ennek a torz kormányzati struktúrának egy másik példája a Szijjártó irányította minisztérium. Aminek a kialakulása úgy kezdődött, hogy 2014-ben átnevezték a Külügyminisztériumot Külgazdasági és külügyminisztériummá. Azt is mutatja, hogy maga is nagyon fontosnak tartja ugyan, hogy a külgazdaság a külügyek, és azon belül az európai politika közelében legyen (a Medgyessy-kormány idején az ő vezetésével állt fel a tárcán belül az integrációs és külgazdasági államtitkárság, ahol az uniós integrációhoz kapcsolták a külgazdaságot), .de nem úgy, hogy a külgazdaság legyen a hangsúlyos. „Az már torz kormányzati struktúrát tükröz, amikor a  külgazdaság előbbre kerül” – húzta alá, hozzátéve, hogy az még elképzelhető lenne, hogy „külügyi és külgazdasági”, de nem fordítva, ahogy ma van.

„Ráadásul a külügy állapota egyébként is sokat romlott, számos tapasztalt embert eltávolítottak onnan, látni-hallani, hogy új káderekkel töltik fel a személyi állományt. Ilyen körülmények között pláne nem a külügy az ideális hely a gazdaság talpra állításához” – mondta. Mint rámutatott, van a kormányon belül egy tapasztalt és hozzáértő pénzügyminiszter, Varga Mihály, ha tehát a gazdaság újjáépítéséről beszélünk, akkor elsősorban rá gondolna az ember, arra, hogy neki lenne ott a helye.