Hiller István szerint még van idő felelős döntést hozni az érettségivel kapcsolatban

Miután az idei érettségi megtartása az amúgy is kaotikus oktatási lehetőségek középpontjába került és még petíciót is indított egy diáklány az idei érettségi eltörlése érdekében, a szaktárcák kénytelenek voltak hivatalosan is állást foglalni – nem likvidálják az idei érettségit. Az Emmi többek között azzal is indokolta a döntést, hogy tavaly 30 000 diáknak sikerült vizsgáznia anélkül, hogy jelentős gócpontok alakultak volna ki. Bár az érettségiben érintettek száma idén közelíti a 100 000-et, a döntés véglegesnek látszik.

Az viszont korántsem mellékes tény, hogy a felsőoktatásba, a továbbtanulási lehetőségekre való jelentkezéshez szinte napra pontosan egy hónap áll már csak rendelkezésre – ennek lehetőségét viszont felelősen és átgondoltan módosíthatná a szaktárca.

Legalábbis az MSZP hajdani kulturális és oktatási minisztere szerint, aki megkeresésünkre elmondta: az idei érettségi megszervezése legalább olyan fontos és nehéz feladat, mint volt a tavalyi, ugyanakkor ma már másfajta tapasztalatokkal rendelkezünk a megoldásokat illetően. Véleménye szerint egy olyan tanév második felénél tartunk, amelynek döntő többségében az érettségire felkészülő diákok esetében rendkívüli, azaz online tanulás vált kötelezővé. Tény, hogy az érettségire való felkészülés sokkal hosszabb ideig volt kritikus, mint az előző tanévben, amikor a járványhelyzet „csak” márciustól tette lehetetlenné a normál oktatást, az ideit viszont szinte teljes egészében, így az idén végzős középiskolások lettek a leghosszabb ideig kiszolgáltatva a rendkívüli körülmények hátrányainak. 

Hiller István szerint a körülményekhez mérten, diplomatikus ellenzéki álláspontként kimondható és kérhető, hogy a kormány tegye lehetővé a közoktatás irányítása számára, hogy kis csoportokban, kizárólag az érettségire felkészülő diákok kérésére, személyes találkozáson a tanárral, szaktanárral az érettségire való felkészülést, ennek színvonalát javíthassák. Miután februárban elkezdődik az érintett diákok számára az utolsó félév, még időben és nem azonnal, de minderről születhet felelős döntés – a járványügyi szabályok teljes betartása mellett.

Az érettségi eltörlésére irányuló szándékokkal kapcsolatban őszintén reméli, hogy a járvány hatása nem ölt olyan mértéket, hogy ezzel az intézkedéssel élni kelljen. Véleménye szerint, ha ezzel élni kellene, akkor az országban sokkal nagyobb veszélyhelyzet állna fenn, még nagyobb baj annál, hogy mi lesz az érettségivel – de ennek túlkombinálásától mindannyiunkat óvnánk.

Arra a felvetésre, hogy az érettségi időpont-módosítása szóba kerülhet-e, a szocialista szakpolitikus azt válaszolta, hogy 2021-ben eleve nem lehet olyan normális érettségit lebonyolítani, mint azt eddig megszoktuk, „amikor kizárólag azért kellett drukkolni, hogy a szeretett diákunk, családtagunk rendben megoldja a feladatokat. Nagyon szeretném, ha a tavasz végére, nyár elejére nagyságrendileg jobb lenne a járványhelyzet. De ha a járvány teljes egészében is elveszti fertőző jellegét, akkor sem lehet az érettségit hagyományos értelemben megrendezni – ezt már most kijelenthetem. S éppen azért, mert az érettségi nem egyszerűen néhány nap, amikor éppen vizsgáznak, hanem egy hosszú folyamat, ami már most megkezdődik. Aki ezt tagadja, az nem ért a szakmához. Az érettségi folyamat része már a hónapokkal előbb megkezdett felkészülés és ez az idén vizsgázók esetében már sérült, s mivel az egész folyamat – a diákok önhibáján kívül – sérült, maga a befejezése sem lehet hagyományos”.

Hiller István sportszerűen hozzátette, hogy nem most van itt az ideje arról polemizálni, hogy mennyiben ért egyet az érettségi tematikájával vagy sem – erről békés, járványmentes időkben le lehet folytatni a megfelelő szakmai vitákat. Jelenleg tekintsük normálisnak azt az érettségit, amit a jogszabályok világosan meghatároznak.

Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy van egy olyan határpont, ami rugalmasan kezelhető lenne s ez s felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje – február 15. Ezzel kapcsolatban viszont a volt oktatási és kulturális miniszter azt javasolná a közoktatást irányítóknak, hogy ezt a határnapot addig, amíg garantálni tudják, hogy szervezésben, az informatikai rendszerben, a felsőoktatási intézménybe való jelentkezési feltételek sérülése nélkül az időpontot ki lehet tolni – ez tegyék meg:

– Ne ragaszkodjanak mereven a február 15-ei dátumhoz, mert nem lehet garantálni, hogy a szeptembertől kezdődő új felsőoktatási tanévhez a jelentkezések, az érettségik milyen módon kerülnek lebonyolításra. Ne felejtsük el, hogy tavaly ezzel nem nagyon kellett foglalkozni, mert a járványügyi korlátozások még márciusban léptek életbe, amiről most beszélünk, tavaly ilyenkor még nem vetődött fel. Most viszont közel 100 000 magyar fiatalnak azzal kell szembesülnie családtagokkal együtt, hogy heteken belül döntenie kellene valami olyasmiről, aminek a körülményeit nem ismeri. Ezért most időben, január közepén azt javaslom az illetékeseknek, hogy sürgősen tekintsék át, hogy mi az a számukra garantáltan vállalható utolsó időpont, amikor a felvételi procedúra sérelme nélkül ezt legkésőbb meg lehet tenni. Amennyiben ezt megteszik, nagyon sokat javítanak a diákok és szüleik biztonságérzetén és teremthetnek egy olyan helyzetet, amikor szükséges időben eldönthető, hogy az érettségi milyen formában kerülhet lebonyolításra. Nagyjából itt tartunk jelenleg – a legfontosabb, hogy minél gyorsabban világos és belátható döntések szülessenek az érettségire való felkészülés és az egyetemi felvételik ügyében. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az érettségi és a felvételi önmagában is elég stresszes időszak, nemhogy az élet védelmét is rettegve óvjuk mindeközben. Most még az elmúlt szűk egy év tapasztalatával lehet felelősen átgondolt döntést hozni: ne február 10-én kelljen azzal szembesülni, hogy február 15-e kitolódhat – nyilatkozta a Hírklikknek Hiller István volt kulturális és oktatási miniszter.