Hitelminősítés: félig tele/félig üres, vagy inkább félig üres/félig tele? Kérdés, honnan közelítünk
A címben felvetett helyzettel lehet talán a leginkább jellemezni a magyar államadósság legfrissebb felülvizsgálatáról pénteken késő este megjelent közlemény tartalmát. A Standard & Poor’s mondta el a véleményét a magyar devizaadósság megbízhatóságáról, az eredmény pedig felemás. A kormány a saját teljesítményeként igyekszik beállítani azt, hogy a világ egyik vezető hitelminősítője nem rontott a bizonyítványon, ám azt már nem veszi magára, hogy 13 éves gazdaságirányítási teljesítményének következtében nem csak a fejlett nyugati országoktól, hanem az egykor velünk együtt (jobbára a magyar szint alattról) a fejlődés útjára indult térségbeli országokétól is elmarad a magyar hitelminősítői besorolás. Arra meg végképp nem emlékeznek, hogy nagyjából ilyen besorolással rendelkezett a magyar államadósság akkor, amikor a 2008-as válság után 2010-ben átvették a kormányrudat a megelőző szocialista-liberális, majd szakértői kormányok után.
Döntött a Standard & Poor’s: az eddigi BBB mínusz szinten hagyta a magyar adósbesorolást és annak stabil kilátását. A hitelminősítőnél így továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategória határa felett.
Egyetlen egy számot tudott a Pénzügyminisztérium közleménye kiemelni a „bizonyítvány” hitelminősítő írásos megjegyzéséből, miszerint jövőre szerintük a magyar gazdaság 2,6, 2005 és 2006 átlagában pedig 2,8 százalékkal növekedhet. Arról valahogyan elfelejtettek szót ejteni, hogy az S&P az idei év egészére 0,5 százalékos zsugorodást lát. Erről már a Portfolió írásából értesülhetünk. Miként arról is, hogy a hitelminősítő – a korábbiakhoz hasonlóan – kiemeli: a veszélyhelyzet évek óta történő folyamatos meghosszabbítása azt mutatja, hogy a fékek és ellensúlyok gyengék a magyar intézményi rendszerben, ami kiszámíthatatlanná teheti a gazdaságpolitikai döntéseket is. A kormány néhány lépése ugyan csökkenti a régóta fennálló sérülékenységünket, mások azonban, mint például a különböző szektorokra kivetett különadók, rontják a hosszútávú képet – írják.
„Az előrejelzésünk azon a feltevésen alapul, hogy Magyarország és az EU megállapodnak az uniós források folyósításáról és 2024 első felében a pénzek egy része felszabadul” – idézi a Portfolió cikke a hitelminősítőt, amelynek friss előrejelzése abból indul ki, hogy sem a kohéziós források, sem a helyreállítási alap esetében nem lesz jelentős forrásvesztés, legfeljebb a kifizetések akadozhatnak. Jelenlegi várakozásaik szerint elsősorban a helyreállítási alap forrásai indulhatnak meg 2024 első felében. Ugyanakkor negatív döntésre figyelmeztet akkor, ha az Európai Bizottság jelentős forrást vonna meg Magyarországtól, vagy az ország energiaellátása veszélybe kerülne.
A következő idézet már a Pénzügyminisztérium közleményének a zárógondolata (helyesen: csúsztató zárógondolata): „Magyarországot a baloldali kormányzás kudarcos gazdaságpolitikájának eredményeként 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. A nemzeti kormány sikeres gazdaságpolitikájával 2016/2017-től kezdődően több felminősítést is kapott Magyarország. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején.”
Nos, nézzék csak az alábbi táblázatokat:
(Megjegyzés: befektetési kategória alsó szintje: Moody's – Baa3; S&P – BBB-; Fitch–BBB-)
Forrás: Trading Economics
Orbán Viktor első kormányzása idején (1998-2002), az akkor folytatott gazdaságpolitikának köszönhetően, valóban fokozatosan és folyamatosan javult hazánk adósságbesorolása. Ezután újabb lejtmenet következett, romlott a besorolás is. Majd a második Orbán-kormány – amelynek utódai immár 13 és fél éve folyamatosan hatalmon vannak – szakított az első dicséretes hagyományával: habár ugyanolyan minősítéssel vette át a kormányzást 2010 tavaszán, mint amilyenbe ma is be van sorolva (BBB- besorolás semleges kilátással), de ezután sorozatos leminősítések következtek, s végül 2016 őszén bekerült a magyar államadósság besorolása a mai szintjére. Hosszú évek nemzetközi konjunktúrája és szinte számolatlan uniós eurómilliárdok beáramlása után pedig még mindig ott tartunk.
De hagyjuk a múltat, ennél talán még többet is elárul az egymást követő Orbán-kormányok gazdaságpolitikájának a teljesítményéről, eredményességéről (eredménytelenségéről?) az alábbi táblázat. A térségbeli országok – amelyeket magasan vertünk a nemzetközi összehasonlításban, s ez alól talán egyedül Csehország, illetve Szlovénia volt kivétel – ma már a gazdaság egészét értékelő mutatóban, az államadósság megítélésében is ránk vertek.
Megjegyzés: A legjobb AAA, a legrosszabb a D; ezen belül a skála +-tól- -ig terjed
Forrás: Trading Economcs
Mint látható, a sor végén kullogunk Romániával karöltve. Kérdés, meddig, merthogy keleti szomszédunk egyre jobb mutatókat produkál...
