Hogyan kerülheti el a gazdasági válságot Magyarország?
Az elmúlt évtizedekben Európa legfőbb eszmecsere témája a gazdasági válság. Ha megnézzük a kontinens fiktív középvonalát, a 2008-as válság után, a növekedési trend a fentebb elhelyezkedő országok számára 2010, a lentebb található országok számára pedig 2013-2014 után indult meg. Tehát jogosan merül fel a kérdés ennyi év után, hogy számolhatunk-e újabb gazdasági válsággal.
„A magyar gazdaság a V4-ek között különösen komoly, négy negyedéves recessziót szenvedett el; hazánk e vonatkozásban is kissé délebbre csúszott, el a sokkal jobban teljesítő lengyel-szlovák térségtől” – Írja Bod Péter Ákos, közgazdász a G7-nek, amelyről részletesebben itt olvashatunk.
„Magyarországon az európai konjunktúra, az uniós pénzek beáramlása és a világméretű pénzbőség együttes hatására, végre nálunk is beindult a fellendülés. Amíg aztán az utóbbi időkben meg nem jelentek a már említett kételyek: meddig tart a kegyelmi állapot, „mikor jön a válság”. – fogalmaz a közgazdász.
2014 és 2019 között nem lett egyensúlyi költségvetése az országnak – a sokszori ígérgetések ellenére sem. A GDP-növekedést jóval meghaladó ütem ellenére is statikusan deficites maradt az államháztartás.
A koronavírus okozta leállás azonban minden gazdaságot újra sújtó állapotot idézett elő, de nem egyformán. A veszteségek számbavétele még zajlik. „A szolgáltatási szektorban az egyéni kontaktusra érzékeny ágazatok szenvedtek a legtöbbet a leállástól, és ott a legnagyobb a bizonytalanság a jövőbeli üzleti modellek, keresleti viszonyok tekintetében” – foglalja össze.
2009 után az államadósságok ügye néhány évig még kísértett, de a termelés helyreállt, habár a foglalkoztatottság kérdése nem. Egybeesés a múlttal, hogy mint akkor, most is gyors állásvesztést hoztak az első sokkok. Több gazdasági szereplő éppen az 1990 utáni társadalmi folyamatra visszaemlékezve szólalt fel, hogy az állam „éljen a végre rendelkezésre álló munkahelymegtartó és munkaképesség-megőrző anyagi eszközeivel”
Eddig csak a hitelmoratóriummal kapcsolatban reagált a kormány, a munkanélküli segélyezés továbbra is takarékon van.
„A nagy válságok, háborúk utáni időszakokra mindig jellemző a szervezeti koncentráció, sokak lesüllyedése és kevesek hirtelen felemelkedése. Szervezeti konszolidációra nálunk is szükség van, de hatékonysági alapon, a globális értékláncolatokba integrálva. Ha csak annyi történik, hogy egy szűk oligarchikus kör kezébe még nagyobb szelete kerül a társadalmi tőkének és a gazdasági hatalomnak, abból nem sok jó következik a válság után kibontakozó új versenyviszonyok közepette” – írja a közgazdász.
Magyarországon a korona-helyzet utáni időszak átvészeléséhez a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség a kulcs – egyéni és vállalati szinten is. Bod Péter Ákos szerint, harminc éve sem volt teljesen más a feladat: „akkor csak fél sikert ért el a térség, benne hazánk – noha a sorstársak között egy ideig az élen jártunk. Most újabb történelmi kihívás vár ránk”.
