Vajda Zoltán: rövid távon csődöt mondott Nagy Márton, hosszú távon sincs miért hinni neki

Nagy Márton április elején már kihirdette hosszútávú ötleteit a magyar gazdaság talpra állítására. A cél az, hogy megerősítsék a hazai cégeket. A Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024-2030 címet viselő dokumentumban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, az Magyarország célja, hogy 2030-ra elérje az EU-átlag 90 százalékát GDP-ben. Emellett hat kiemelt ágazatról beszélt – járműipar, egészségipar, élelmiszeripar, alapanyagipar, információ- és kommunikációtechnológia, kreatív ipar – és a stratégia bemutatásakor többek közt azt is elmondta, hogy a gazdaságunk fele külföldi, másik fele magyar tulajdonban van, ami egy ideig nem fog változni. De két ágazatban fel tudjuk venni a versenyt: a bankszektorban és az élelmiszeriparban.

Természetesen mindig kell hosszútávra tervezni, csak most már unalmas, hogy 2024-ben arról van szó, mi lesz majd 2030-ban– reagált a kormány hosszútávú stratégiájára Vajda Zoltán. „Emlékszem arra, hogy 2010-ben is arról beszéltek, hogy mostanra elérjük az EU-s átlag 90 százalékát és gazdasági fejlettségben megközelítjük, vagy utolérjük Ausztriát nagyjából mostanra, ehhez képest leelőzött minket Románia és hamarosan Bulgária is több gazdasági mutatóval rendelkezik. A hosszútávú stratégiával az a baj, hogy hosszú távú lesz az is, mire számon kérhetőek lesznek a tervek.”

A versenyképességi stratégiának vannak olyan elemei, amivel az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke is egyet tud érteni. Teljes mértékben osztja azt a megállapítást, hogy a pénzügyi szférában, illetve az élelmiszeriparban világszínvonalú a magyar teljesítmény. Szerinte mindkét területen jelentős magyar szereplők vannak, akik nagyon magas minőségben, hatékonyságban és más mutatókban is kiválóan teljesítenek. 

Arról, hogy a külföldi tulajdonú cégek hatékonysága jelentősen magasabb, mint a magyaroké, és a magyart fejleszteni kell, Vajda Zoltán azt mondta: ezzel is egyet lehet érteni, csak az a kérdés, hogy vajon ez reális-e minden szektorban? Mert vannak olyan területek, ahol a multinacionális cégeknek a méretükből adódó know-how-juk hatalmas előnyt jelent, miután sok területen vannak jelen és nagy forgalommal működnek. Ami egyébként a világon mindenhol így van. Ezért például a hatékonyságuk az élelmiszer kiskereskedelemmel szemben olyan szintű, amit nagyon nehéz behozni. Ehhez képest folyamatosan erőszakolják, hogy ezen a területen is növekedjen a magyar tulajdon. „Ezt tudnám támogatni, ha nem azokkal a módszerekkel akarnák ezt elérni, mint amit Nagy Márton csinált, amikor nyilvánosan hadat üzent a Sparnak. Ezzel hosszú távú, drámai kárt okoz hazánknak. Mert nemcsak a Spar ijedhet meg, hanem más olyan külföldi befektető is, aki Magyarországban gondolkodik és inkább elmegy egy környékbeli országba a miénk helyett, hiszen a kormány támadja a külföldi befektetőket” – fejtette ki a közgazdász.

Azt is támogatja a költségvetési bizottság szocialista elnöke, hogy a közteherviselésben vegyék ki a részüket a multicégek is, csak ha ennek politikai büntetés íze van, az szerinte biztosan nem jó. A hosszútávú tervezés nagyon helyes, de nézzük meg, hogy rövid távon mit tudott elérni Nagy Márton: a tavalyi évben a gazdaság masszívan recesszióban volt és az idén ugyan a gazdasági növekedés pozitív lesz, de félő, hogy csak nagyon minimálisan. Ez azt jelenti, hogy rövid távon teljes csődöt jelent a „gazdaság-visszafejlesztő” miniszter tevékenysége – tette hozzá.

Kedden bejelentette a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy a turisztikai ágazat kap egy új támogatási programot, amelynek keretében a vidéki vendéglátóipari vállalkozások versenyképességét 13 milliárd forint keretösszeggel támogatják. A Tourinform irodák korszerűsítésére 1 milliárd forintot, a kávéházi cigány zene megőrzését szolgáló Muzsikáló Magyarország 2024 programra szintén 1 milliárd forintot fordítanak majd. De a hosszútávú stratégiáknál ezt a területet nem is jelezte a tárcavezető. Ezek szerint akkor a turisztikai szektor a rövidtávú stratégiák része lehet. Ahogyan rövidtávú lehet az is, hogy szerda délután felszólította Nagy Márton az üzemanyagkereskedőket, hogy a 95-ös benzin és a gázolaj esetében „önkéntes alapon igazítsák a régiós átlaghoz” az áraikat. A 444 írta, hogy a miniszter már a múlt héten jelezte, javasolni fogja a kormányülésen, hogy a kormány avatkozzon be az árakba.  Ezért – ahogy arról a Hírklikk is írt – nincs kizárva, hogy egy újabb üzemanyag-árstop jön, miközben a gazdasági szereplőket a két évvel ezelőtt bevezetett és kudarcot vallott üzemanyagár-stop emléke máig „kísérti”.

Használnak-e az országnak Nagy Márton ötletei, és ha nem, meddig dúlhat még? – kérdeztük Vajda Zoltánt. „Addig dúlhat még Nagy Márton, amíg Orbán Viktor akarja és megmozgatja a fantáziáját.  Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy ő az, aki duruzsolhat a miniszterelnök fülébe. Emlékezzünk rá, hogy hosszú ideig Matolcsy volt ebben a szerepben, akiről Orbán Viktor azt is mondta, hogy ő a jobbkeze, de úgy látszik, most már levágta ezt a kezet és helyét átvette Nagy Márton” – magyarázta Vajda Zoltán. 

Arra a kérdésünkre, hogyha valakinek a rövid távú stratégiája nem sikeres, attól még a hosszútávú az lehet-e, a költségvetési bizottság elnöke azt felelte: elvi szinten elképzelhető, ha rövid távon rosszul csinál valaki valamit, attól még hosszú távon jók lehetnek a gondolatai. „De azt gondolom, hogy a hosszú távút majd évek múlva lehet értékelni, viszont a rövid távot, azaz a tavalyit már látjuk. Annak a mutatói azt jelzik, hogy míg mindenki más a régióban és az unió egészében tudott gazdaságilag növekedni, mi recesszióban voltunk, de a költségvetés hiánya is nálunk volt a második legmagasabb az EU-n belül. Tehát rövid távon teljes a kudarc, ez alapján viszont miért merném feltételezni, hogy hosszútávon jobb lesz. Pláne, ha azt is nézzük, hogy a kormánynak már volt hosszútávú stratégiája, hiszen 2010 óta vannak hatalmon és most tapasztaljuk ennek gazdasági eredményeit” – mutatott rá Vajda Zoltán.