Holoda Attila: kizárt az 1000 forintos benzinár, ez csak a Fidesz riogatása
Bár politikai szereplők ismét az ezerforintos üzemanyagár rémképével kampányolnak, a jelenlegi piaci folyamatok inkább az árak csökkenésének irányába mutatnak – erről beszélt Holoda Attila energetikai szakértő a KlikkTV Centerpálya című műsorában. A szakértő szerint a Hormuzi-szoros körüli feszültségek enyhülése mérsékelte az olajárakat, ugyanakkor a piacot továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi. A beszélgetésben szó esett a stratégiai készletek szerepéről, az árstopok következményeiről és a nehéz helyzetbe került vidéki benzinkutakról is.
A Hormuzi-szoros nyitása lenyomta az árakat
Holoda Attila szerint az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése elsősorban a Hormuzi-szoros körüli helyzet enyhülésének köszönhető. A világ tengeri kőolaj-kereskedelmének mintegy ötöde ezen a szűk vízi útvonalon halad át, ezért minden, a térséget érintő katonai vagy politikai konfliktus azonnal megjelenik az olajárakban.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a szoros lezárásának veszélye idején a nyersolaj ára a korábbi 62–63 dolláros szintről akár 110–115 dollárig is emelkedett. Most azonban, hogy Irán és az Egyesült Államok között létrejött egy hatvan napos megállapodás a hajóforgalom biztosításáról, az árak visszaestek 72–74 dollár körüli szintre.
Ugyanakkor a piac továbbra sem tekinthető nyugodtnak. Holoda szerint a tőzsdék mindig túlreagálják mind a negatív, mind a pozitív híreket, ezért már a megállapodás híre is jelentős árcsökkenést váltott ki. A valóságban azonban még csak most kezd visszatérni a forgalom a szorosba. Számos tanker továbbra is kivár, mert a kereskedők szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a megállapodás valóban működik, és a hajókat nem érik támadások.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben nem fizikai hiány alakult ki a piacon, hanem a bizonytalanság miatt épült be egy úgynevezett kockázati prémium az árakba. Még azok az eladók is magasabb árakat próbálnak elérni, akiknek olaja nem a Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra, mert arra számítanak, hogy a konfliktus újra kiéleződhet.
Stratégiai készletből nem lehet tartósan olcsó benzint adni
A műsorban szóba került az üzemanyagárak korábbi állami fékezése is. Holoda Attila szerint több európai ország is beavatkozott az árrobbanás idején, ám eltérő eszközökkel. Volt, ahol adócsökkentéssel próbálták mérsékelni a terheket, máshol közvetlen árkorlátozást vezettek be.
Magyarországon a korábbi kormány részben a stratégiai készletek felhasználásával igyekezett olcsóbb üzemanyagot biztosítani. A szakértő szerint ezzel önmagában nem lett volna probléma, hiszen a készletekben korábban, alacsonyabb olajár mellett előállított üzemanyag volt. A gondot az jelentette, hogy mindenki tudta: ezeket a készleteket később vissza kell pótolni, mégpedig a magasabb piaci árakon.
Holoda külön felhívta a figyelmet arra a tévhitre, hogy a stratégiai készletet az állami költségvetés finanszírozza. Mint elmondta, a készleteket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tartja fenn, amelynek minden, az energiaszektorban működő vállalkozás kötelezően tagja. Az állam szerepe elsősorban abban áll, hogy rendkívüli helyzetben elrendelheti a készletek felszabadítását.
A szakértő szerint a stratégiai tartalékok eredeti célja nem az árak leszorítása, hanem az ellátásbiztonság fenntartása. Erre szolgált például akkor is, amikor a Barátság kőolajvezetéket támadás érte, és átmeneti készletfelszabadításra volt szükség a folyamatos ellátás érdekében.
A kiskutak szerint még mindig rendezetlen a számla
A beszélgetés másik fontos témája a független benzinkutak helyzete volt. Holoda Attila szerint az árstopok legnagyobb vesztesei a kisebb kutak voltak, amelyek nem rendelkeznek olyan összetett üzleti háttérrel, mint a nagy integrált olajvállalatok.
Míg egy olyan szereplő, mint a MOL, a kitermeléstől a finomításon át a kiskereskedelemig a teljes értékláncban jelen van, addig a kisebb kutak kizárólag az üzemanyag-értékesítésből élnek. A szakértő szerint az ársapkás időszakban sok esetben mindössze 30–40 forintos árrés maradt náluk literenként, miközben működési költségeik elérték az 50–70 forintot.
Holoda úgy látja, hogy a korábbi kormány kompenzációt ígért a veszteségekért, ám ezt végül nem fizette ki. A független kutak jelenleg mintegy 7–7,5 milliárd forintos követelésről beszélnek, és demonstrációval, akár ideiglenes bezárásokkal próbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
A szakértő szerint a vidéki kutak megszűnése nemcsak az autósokat érintené hátrányosan, hanem a mezőgazdaságot is. Sok településen ezek a kutak látják el a környék traktorait és mezőgazdasági gépeit, amelyek egy-egy tankolás alkalmával akár ezer–ezerötszáz liter üzemanyagot is felvesznek. Ha ezeknek a járműveknek távolabbi városokba kellene járniuk tankolni, annak többletköltsége végül az élelmiszerárakban is megjelenhetne.
Holoda Attila szerint a megoldás a tárgyalás lehet. Úgy véli, a kormánynak nemcsak a legnagyobb piaci szereplőkkel, hanem a független kutakat képviselő szervezetekkel is egyeztetnie kellene. A szakértő hangsúlyozta: a vidéki benzinkutak bezárása hosszú távon senkinek sem érdeke, mert az ellátás szűkülése végső soron a fogyasztók helyzetét rontaná.
