„A tolvajok bandája került szembe az adófizetőkkel” – kemény állítások a jegybanki pénzek ügyében
Miközben az új kormány több, a korábbi rendszerből örökölt közjogi szereplővel is kényes viszonyban áll, a Magyar Nemzeti Bank és annak elnöke, Varga Mihály esetében feltűnően együttműködő hangnem alakult ki. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Csillag István közgazdász és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arról beszélt, mi magyarázza ezt a különleges kapcsolatot, és hogyan függ össze a jegybank függetlensége a Matolcsy-korszak pénzügyi botrányaival, valamint az új politikai helyzettel.
A jegybankelnök, aki „helyet cserélt”
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, miért alakult ki láthatóan jó viszony Magyar Péter kormánya és Varga Mihály között. Csillag István szerint ennek magyarázata nem elsősorban személyes, hanem intézményi természetű. Felidézte, hogy Varga pénzügyminiszterként szerinte asszisztált ahhoz a rendszerhez, amely lehetővé tette a jegybanki alapítványok körüli vitatott pénzmozgásokat és a Matolcsy György nevéhez kötött konstrukciók működését.
A közgazdász ugyanakkor úgy látja, hogy jegybankelnökként Varga Mihály más szerepbe került. Ahogy fogalmazott, „helyet cserélt”, és azóta olyan normáknak próbál megfelelni, amelyek egy jegybank vezetőjétől elvárhatók. Elsődleges feladata ugyanis nem a gazdaságpolitika alakítása vagy reprezentatív beruházások támogatása, hanem a pénz értékének védelme.
Csillag szerint ezt akkor is el kell ismerni, ha senki sem felejti el a korábbi politikai felelősséget. Egy pénzügyi bizalmi válság ugyanis képes lenne romba dönteni a lakosság megtakarításait és az ország pénzügyi stabilitását. Éppen ezért az új kormánynak is érdeke, hogy a jegybank függetlenségének ne csak a valósága, hanem a látszata is fennmaradjon. A nemzetközi pénzügyi piacok ugyanis sokkal keményebben büntethetnek egy országot, mint bármely politikai vagy jogi intézmény.
Az Európai Unió szemében érinthetetlen intézmény
Szentpéteri Nagy Richard arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank helyzete jelentősen eltér más közjogi méltóságokétól. Míg a köztársasági elnök vagy más alkotmányos tisztségviselők személye politikai viták tárgya lehet, a jegybank függetlensége az Európai Unió egyik alapvető követelménye.
Az alkotmányjogász szerint az európai integráció gazdasági együttműködésként indult, és ebből fejlődött ki a mai politikai közösség. Ennek egyik sarokköve, hogy a pénzügyi rendszer ne legyen közvetlen politikai befolyás alatt. Ez nemcsak az eurózóna tagjaira vonatkozik, hanem azokra az országokra is, amelyek vállalták a közös valuta későbbi bevezetését.
Szentpéteri hangsúlyozta, hogy az uniós gondolkodásmód rendkívül széles mozgásteret hagy a tagállamoknak saját alkotmányos berendezkedésük kialakításában. Lehet egy ország királyság, köztársaság, föderáció vagy centralizált állam, alkalmazhat különböző választási rendszereket is. A pénzügyi stabilitás területén azonban már nem érvényesül ugyanilyen szabadság. A jegybanknak függetlennek kell lennie, mert a pénz értékének megőrzése nem válhat napi politikai érdekek eszközévé.
Ehhez kapcsolódva Csillag István történelmi példákat hozott. Szerinte a jegybanki függetlenség azért alakult ki a fejlett világban, mert a kormányok és uralkodók évszázadokon át hajlamosak voltak saját céljaik érdekében rontani a pénz értékét. Az adófizetők érdeke ezzel szemben az, hogy a pénz stabil maradjon akkor is, amikor a politikai vezetők váltják egymást.
Felgyorsult nyomozások és a rendszerváltás bizonyítékai
A beszélgetés végén szóba került a jegybanki alapítványok és az eltűnt közpénzek ügye is. A műsorvezető arra kérdezett rá, miért látható most hirtelen nagyobb aktivitás a nyomozó hatóságok részéről.
Csillag István szerint a válasz egyszerű: megszűnt az a politikai rendszer, amely korábban védelmet biztosított a felelősöknek. Úgy véli, az elmúlt másfél évtizedben egy tervszerű „rablógazdálkodás” működött, amelynek feltárása most válhat lehetővé. A hatóságok aktivitásának növekedése azt jelzi, hogy már nem kell politikai következményektől tartaniuk.
A közgazdász arra is emlékeztetett, hogy a bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekmények esetében az elévülési idő jelentősen meghosszabbodik, ezért a korábbi ügyek feltárására is lehetőség nyílhat. Szerinte sokan abban bíznak, hogy az idő múlásával elkerülhetik a felelősségre vonást, de ez korántsem biztos.
Szentpéteri Nagy Richard ennél is tovább ment. Úgy fogalmazott: önmagában az a tény, hogy a nyomozó hatóságok most kezdenek érdemben foglalkozni ezekkel az ügyekkel, közvetve bizonyítja, hogy korábban nem működhettek a jogállami normáknak megfelelően. Ha most felismerik és teljesítik a feladatukat, azzal egyben azt is elismerik, hogy az előző rendszerben erre nem volt valódi lehetőségük.
A két vendég végső soron abban értett egyet, hogy a jegybank különleges helyzete nem személyi kérdés, hanem a pénzügyi stabilitás és az európai intézményi rend következménye. Ez magyarázza, hogy az új kormány a korábbi politikai konfliktusok ellenére is együttműködő viszonyt keres a jegybank vezetésével, miközben a múlt vitatott ügyeinek feltárása egyre nagyobb lendületet kap.
