Holtak háborúja a Kárpátokban

„A holtak háborúja a Kárpátokban” - ezzel a címmel közölte a Der Spiegel német hetilap tudósítója, Keno Verseck cikkét az Úzvölgyi eseményekről. Verseck szerint arrafelé, Erdély leghátsó sarkában alig van áram, a mobil telefonoknak nincs térerő, és a völgy nevét a legtöbb román mostanáig nem is ismerte. Ám a múlt héten egy 1990 óta legsúlyosabb incidensben tettleges támadások érték a magyar kisebbség térségben élő tagjait: több száz román nacionalista és focihuligán megrohamozott az Úzvölgyben egy magyar katonatemetőt, ott randalírozott, és rendőrökre, illetve az ott csendes megemlékezést tartókra támadt, s mindehhez ortodox pópák misét mondtak.

Az incidens diplomáciai válságot idézett elő Magyarország és Románia között, az RMDSZ felmondta a kormánykoalíciónak nyújtott támogatását, és csatlakozott egy bizalmatlansági indítványhoz, amelyről a héten szavaznak majd. A közvéleményben felébredtek az 1990-es úgynevezett „fekete március” emlékei, amikor az ultra-nacionalisták és a Securitate ügynökei a magyarok ellen uszítottak azzal, hogy el akarják szakítani Erdélyt Romániától, és az akkori összetűzéseknek több halálos áldozata is volt.

Nem világos, hogy ezúttal ki áll a háttérben, de Smaranda Enache ismert román jogvédő szerint „nyilvánvalóan jól eltervezett és céltudatos provokációról” van szó, mert 1990 óta Romániában létezik nacionalizmus és kisebbség-ellenes magyarellenesség, és ez a választások idején és politikai válságokban mindig felerősödik. Verseck ismertette cikkében az Úzvölgyi első világháborús katonatemető, a körülötte lezajlott legutóbbi nézeteltérések és az összecsapás történetét, valamint azt, hogy az európai választási kampány kellős közepén hangulatkeltésbe kezdtek a román ultra-nacionalisták, köztük Traian Basescu volt liberális államfő is, aki pártjának új, idegengyűlölő, nacionalista és populista arculatot adott.  Ezután nem kellett sok idő a nyílt összecsapás kirobbanásáig. A nacionalisták menetet hirdettek az Úzvölgybe, ahol magyarok százai imádkozva próbálták megakadályozni, hogy a menetelők bejussanak a temetőbe.

A helyszínen alig néhány tucat rendőr volt, és a belügyminisztérium nem tudott választ adni arra, hogy miért nem készültek fel erre az eshetőségre. Ráadásul Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még olajat is öntött a tűzre, amikor dühösen kijelentette, hogy „Románia megmutatta igazi arcát”, bár ezért később bocsánatot kért. A román közvélemény jelentős része azonban 1990-hez képest bölcsebben reagált. Számos ismert román és magyar publicista arra szólított fel, hogy az Úzvölgyi temető alakítsák közös emlékhellyé. Enache szerint ebben megmutatkozik, hogy „fejlődött a román civil társadalom”. „Ám az Úzvölgyi események intő példa, különösen egy olyan időpontban, amikor megerősödött a populizmus, és néhány uniós tagállam kormánya a szélsőjobb felé csúszik” - mondta a jogvédő.