Horn Gábor: A színművészeti elfoglalása riasztóbb, mint az Index bedöntése

– Miközben a kormány miniszterei sorra elfoglalják az egyetemek kuratóriumait, utólag van értelme egy olyan vitának, amely azt tisztázná, hogy Orbán Viktornak vétóznia kellett volna az uniós költségvetést? 

– A politikában az ilyen akciónak is van értelme. Az ellenzék és a kormánypárt is építi önmagát. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar miniszterelnök nem fog vétózni, csak a legvégső esetben. A vétóról, illetve az uniós költségvetés elutasításáról szóló parlamenti felhatalmazása csak a politikai cirkusz része volt.

– A parlamenti vita arra talán mégis jó lenne, hogy tisztázzák a képviselők: Orbán Viktor bukott, vagy győzött Brüsszelben. Erre sem lenne remény?

– Kevés, hisz' Orbán Viktor máig fényes győzelemként igyekszik beállítani a brüsszeli költségvetési döntést. A miniszterelnök nyilván a a diadal legendáját erőlteti, pedig nem igaz. Kétségtelen, Orbán olyan értelemben nem szerepelt rosszul. Végül is csökkentette azokat a károkat, amelyek Magyarországot érhetnék egy kifejezetten rossz költségvetés, vagy egy bennünket hátrányosan érintő mentőcsomag révén.

Abban az értelemben azonban nem szerepelt jól, hogy a jogállamiság feltételeinek érvényesüléséről állítja, azok nem számítanak majd. Ez egyszerűen nem igaz. Ha sérül a jogállam, akkor kevesebb pénzt kap majd Magyarország. Gondolom, ezt akarja tisztázni az ellenzék a parlamentben, és ezt igyekszik leszerelni a kormánypárt azzal, hogy el sem megy a vitára. 

– Korábban alaposan feltüzelte magát a Fidesz, hogy Orbán vétózni fog, ha nem teljesülnek a feltételek. Ehhez képest, egyetlen feltétel sem teljesült, de vétó nem volt. 

– Abban azért Orbánnak igaza van, hogy az elfogadott csomagban csak puhán van benne a jogállamiság követelménye. Az majd kiderül, hogy később, a német elnökség alatt elfogadandó feltételrendszer változtat-e ezen a jelenlegi helyzeten. 

Nekem az a véleményem, hogy a jelenlegi európai szabályozás nem alkalmas arra, hogy a jogállami feltételrendszer hiányát szankcionálja. Az, hogy bizonyos ügyekben minden országnak vétójoga van, jelentősen akadályozza a közösségi normák érvényesülését. Nem is valószínű, hogy a magyar kormányt látványosan sarokba állítják. Erre szerintem hiába várnak az ellenzéki politikusok. 

A jogállamiságért folytatott harcot a magyar demokratáknak kell majd megvívni. Az unió ezt nem fogja átvállalni helyettünk. Orbánéktól aligha fognak jelentős forrást elvonni, aminek következményeként a magyar nép fellázadhatna. Ez aligha követezik be, talán gesztusokat fognak gyakorolni, ugyanis az uniónak ennél sokkal nagyobb gazdasági problémákat kell legyűrni.  

– Tehát a magyar ellenzékre marad a jogállamiság kiharcolása. Például a holnapi ülésen, amelyre a kormánypártok nem mennek el. Van ennek értelme?

– A rendkívüli ülésből csak annyi maradt, hogy a napirend előtt megszólalhat az ellenzék, ami teremt némi nyilvánosságot. Az ellenzék hangja ma már egyre gyengébben jut el a szavazókhoz. Egyébként pedig valódi parlamenti ülés nem lesz hétfőn. 

– A Fidesz azért nem megy el, mert Kocsis Máté szerint, az „ellenzék ezzel az akcióval a magyar parlamentet akarja cirkusszá változtatni”, s ebben a kormánypártok nem akarnak részt venni. Ehhez mit szól?

– Ugyan kérem, a magyar parlamentet a Fidesz már régen cirkusszá változtatta, ez ma már az ellenzéknek nem sikerülhet. A döntések már régen nem az országgyűlésben születnek, az egész csak színjáték. 

– Ha így van, akkor mi a válasz arra a kérdésre, hogy kell-e az ellenzéknek bejárni a parlamentbe, kell-e hasonló rendkívüli ülést kezdeményezni?

– Ebben kétlelkű vagyok, mert hiszek a parlamenti demokráciában. Az országgyűlés a polgári demokrácia legfontosabb intézménye, tehát jó volna, ha lenne. Ugyanakkor a mai parlament működését látva, az ellenzéknek értelmetlen állandóan jelen lenni az országgyűlésben. Nem kéne legitimálni ezt a fideszes vircsaftot. Vagyis alapesetben be se kéne menni, csak ha valami nagyon fontos – lásd költségvetés, vagy más nagy horderejű döntés –, akkor érdemes a különállást jelezni. Ma már szerintem nagyobb üzenete van annak, hogy ha az ellenzék nem vesz részt ebben a parlamenti cirkuszban.

– Néhány képviselő már ezt az utat járja. Csak azért, hogy Kövér László megbüntesse őket, már nem járnak be az ülésekre. Inkább akciókat szerveznek, vagy tájékoztatókat tartanak. Ez ma a jobb irány?

– Minden szokatlan, kreatív megmozdulás jót tesz a politikának. Az előválasztás például olyan újítás, ami az együttműködni kívánó ellenzéknek politikai értelemben nagyon jót tesz. Ma az innováció idejét éljük, miután a hagyományos eszközökkel a Fideszt már nem lehet legyőzni. Ennek lehet egyik formája a parlament negligálása. Ugyanakkor rövidesen lesz egy időközi választás egy szerencsétlenség áldozatává vált fideszes képviselő halála miatt. 

– Ez azt jelenti, hogy veszélyben a Fidesz kétharmados többsége?

– Csak papíron, hiszen a Jobbikból korábban kilépettek, vagy a Mi hazánk mozgalom emberei biztosíthatják a tartaléksereget. 

– Mit szól ahhoz a hétvégi hírhez, hogy a színművészeti egyetem alapítványának elnöke Vidnyánszky Attila lesz? Meglepi?

– Szerintem az nem ördögtől való, hogy a magyar felsőoktatás a korábbinál szabadabb alapítványi rendszerre állna át. Itt azonban inkább arról van szó, hogy a ma hatalmon lévő politikusok ráteszik mocskos mancsukat a felsőoktatásra, a sportra, a kultúrára, a gazdaságra – tehát mindenre. 

Ami a színművészeti egyetemmel történik, az teljesen elképesztő. Szinte riasztóbb, mint az Index elfoglalása. Persze mindkettő drámai és felháborító. De abban reménykedem, hogy az internetes lap újságírói remélhetően alapíthatnak egy újabb portált. De a színművészek nem tudnak kiszállni. 

– Ráadásul Vidnyánszky már ott van Kaposváron, s felsorolhatatlanul sok szerepet játszik a magyar művészeti életben.

– Őszintén mondom, hogy nem találom a szavakat annak kommentálására, ahogy a kormány elfoglalja a színművészeti egyetemet. Ilyennek nem lenne szabad előfordulni. Ez egy új helyzet. A magyar kultúra leszalámizásának vagyunk a tanúi. 

Döbbenten állok. Rémülten azon gondolkodom, hogy miért nincs ebből nagyobb botrány? De sajnos eljutottunk oda, hogy már semmiből sincs balhé. Pedig gyalázat, ami történik. Egyszerűen nem találom a szavakat, hogy ezt is meg merték csinálni. 

– Hozzá kell tenni, hogy az egyetemi kuratóriumokba nem csak Vidnyánszky Attila jutott be, de a győri egyetem kuratóriumába a külügyminiszter Szijjártó Péter, a miskolciba az igazságügyi miniszter, Varga Judit került. 

- Ugyanez történik a sportban, az egyesületeket ellepték a fideszes pártpolitikusok. Újabban Lázár János vezeti a tenisz szövetséget, ugyanez történik a tudománnyal, vagy a művészetekkel. Látom, hogy az ellenzék nem hisz a szemének. A ma hatalmon lévők elfoglalják a mi életünket. Érthetetlen, hogy mi köze Szijjártónak, vagy az igazságügyi miniszternek az egyetemi oktatáshoz. Attól félek, hogy ezzel elindítanak egy olyan folyamatot, hogy a Fidesz bukása után, majd jön egy új garnitúra, s azt gondolja, hogy nekik ugyanez jár.  

Maga a rémület, ami Magyarországon történik!