Horn Gábor: nemcsak ellopták az országot, a jövőnket is elvették
Brüsszel várhatóan jóváhagyja, hogy Magyarország ismét hozzáférjen az Európai Unió visszatartott támogatásainak jelentős részéhez. A döntés azonban nem csupán pénzügyi kérdés: azt is jelzi, hogy az új magyar kormány vállalta azoknak a jogállami és korrupcióellenes feltételeknek a teljesítését, amelyeket az előző kabinet hosszú éveken át politikai támadásként állított be. A Klikk TV elemző műsorában Lendvai Ildikó és Horn Gábor arról beszéltek, hogy a valódi próbatétel csak most következik.
Lendvai Ildikó szerint a Fidesz éveken keresztül azt állította, hogy Brüsszel a magyar szuverenitást akarja korlátozni, miközben az uniós elvárások többsége valójában Magyarország érdekeit szolgálja. A korrupció visszaszorítása, az átlátható közbeszerzések, a független intézmények megerősítése vagy az állami összefonódások felszámolása szerinte nem Brüsszel, hanem a magyar társadalom alapvető érdeke.
Horn Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a most érkező milliárdok nem tudják pótolni az elmúlt évek veszteségeit. A helyreállítási alap forrásainak éppen a járvány utáni gazdasági felzárkózást kellett volna segíteniük 2023–2024-ben. Az elvesztegetett idő, az elmaradt beruházások és fejlesztések jelentős része már nem hozható vissza.
Az elemzők szerint a következő hónapok legfontosabb kérdése az lesz, képes lesz-e a kormány rövid idő alatt értelmesen és átlátható módon felhasználni a hatalmas összegeket. Ehhez új közbeszerzési szabályokra, gyorsabb döntéshozatalra és jól működő államigazgatásra lesz szükség. Horn Gábor szerint a jelenlegi rendszerben ilyen volumenű forrásokat egyszerűen lehetetlen időben lekötni.
Komoly problémát jelent az is, hogy számos ágazatban a korábbi rendszer által helyzetbe hozott NER-közeli vállalkozások rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal. Vasútépítés, turizmus vagy nagy infrastruktúra-fejlesztések esetében gyakran éppen azok a cégek maradtak versenyképesek, amelyek az elmúlt másfél évtized állami megrendeléseiből nőttek óriásira.
Horn ugyanakkor úgy véli, hogy ezek mögött sok esetben valódi szakmai alvállalkozók dolgoztak, akik tisztességes versenyben is képesek lennének elvégezni a feladatokat. Ehhez azonban gyors korrupciós vizsgálatokra, vagyonvisszaszerzési eljárásokra és olyan szabályokra lenne szükség, amelyek kizárják a jogsértésekben érintett cégeket a közbeszerzésekből.
Lendvai Ildikó szerint a társadalomnak türelemre is szüksége lesz. Ekkora pénzügyi programok lebonyolítása óhatatlanul hibákkal jár, de a legfontosabb, hogy végre elinduljanak azok a beruházások, amelyek hosszú távon javíthatják az egészségügyet, az oktatást, a közlekedést és a magyar gazdaság versenyképességét.
A két elemző egyetértett abban, hogy az uniós milliárdok önmagukban nem oldják meg Magyarország problémáit. A siker kulcsa az lesz, hogy a források ezúttal valóban a gazdaság modernizációját, az innovációt és a versenyképességet szolgálják, ne pedig politikailag kiválasztott szereplők gazdagodását. Az előttünk álló időszak ezért nemcsak Brüsszel, hanem a magyar kormány és a magyar társadalom számára is valódi vizsga lesz.
