Horváth Csaba: ha nincs ellenzéki egység, akkor a Fidesz marad az emberi kor legvégső határáig

A Fidesz feladata, hogy megossza az ellenzéket.

Ha egy picit kívülről nézzük, ez a Fidesz érdekét szolgálja, még az is lehet, hogy a Momentum nem szándékosan teszi, de amit országosan csinálnak, arról nem hiszem, hogy előre visz – tette hozzá a kerületvezető. „Nemcsak Zuglót támadták meg, hanem az ellenzék egyes pártjait, személyeit. Az a fő problémám az ellenzék politizálásával, hogy mit lát ebből a választó. Azt látja, hogy 2022-ben összeálltak, ami a választás estéjéig sem tartott ki, és ha ennyire látványosan nem tisztelik egymást az ellenzék pártjai, politikusai, akkor hogyan várjuk el, hogy az ellenzéki szavazók nagy tömege támogassa őket.”

Hozzátette, a választópolgárok jelentős többsége elégedetlen azzal, ami történik, lábbal szavazva majdnem egymillió ember elköltözött az országból. „Egyetlen egy dologgal tudjuk őket marasztalni, a reménnyel, hogy képesek vagyunk meghaladni saját magunkat az összefogással, az együttműködéssel, egymás elfogadásával. Olyan politikai és emberi minőséget kell mutatni, ami érdemes arra, hogy egy alternatív Magyarország-jövőképet mutasson. Értem, hogy vannak politikai, identitásbeli különbségek, de a választót nem érdekli, hogy melyik párt miben különbözik, csak az a 3-5 dolog, amiben együtt tudnak dolgozni.”

Nem szabad eljutni az előválasztásokhoz, mert a Fidesz 2021-ben is beavatkozott.

A kormánypárt hekkelt az online térben, mert fel tud mutatni egy előválasztást akadályozó aktivista hálózatot, emellett képes az utolsó pillanatban optimalizálni egy választási törvényt – mutatott rá Horváth Csaba annak kapcsán, hogy meg van kötve az ellenzék keze. „A Fidesz népszerűségvesztése folyamatos, már egymillió szavazót vesztett, marad az a feladata, hogy az ellenzéket kell megosztani kisebb szeletekre. Ha mi nem ismerjük fel ennek a veszélyeit, akkor a Fidesz kottájából játszunk és akkor tényleg így marad minden az emberi kor legvégső határán és azon is túl.” Hozzátette, kellenek elkötelezett és hiteles önkormányzati vezetők, hiszen ők a jó kormányzás bizonyítói, például Tóth József vagy Botka László, akik ciklusokon át tudták megmutatni, és ami működik egy önkormányzatnál, az működhetne nagyobban is.

Nyugodtan nevezhetnénk Rákosrendezőt, ha megépül mini-Dubaj, Budapest 24. kerületének is.

De ez Zugló területén van, tehát Zugló méretét fogja növelni egy vadonatúj városrésszel – mondta Horváth Csaba a kormány ide tervezett elképzeléseiről. Ez attól lesz működőképes – mint a 15 perces városok –, hogy miként tudunk gyalogosan az infrastruktúra terhelése nélkül eljutni óvodába, iskolába, egészségügyi intézménybe, hogy ne kelljen bemenni a városba valamiért, hanem mindent el lehessen érni egy helyen – tette hozzá.

„És itt merül fel a kérdés, mielőtt bármilyen magasságú házról beszélnék, hogy ahhoz mi kell? Kell egy alap infrastruktúra, egy zöldterületi konstrukció, amitől élhetővé válik a terület és a közlekedési kapcsolat a többi városrésszel, és akkor eljutunk oda, hogy marad még terület, azon hogyan lehet, mindenféle kompromisszumot kötve, egy beruházást végrehajtani. Most itt fordított a sorrend, és a főpolgármester is ezt a kérdést tette fel, hogy először nem a városrésznek az integrálásában kellene koncepcionális szinten egyetértenünk és utána lehetne rátérni arra, hogy mit akar a befektető, amihez semmi közünk, hiszen a magyar állam és Szaúd-Arábia fog valamilyen megállapodást kötni? Ennek kellene az utolsónak lenni, de lehetne pályázatot is kiírni. Transzparens, nyílt pályázaton dőlne el, de egyelőre nagyon sok kérdés van.”

Tavaly novemberben a testülettel hozattam egy a határozatot, hogy tárgyalok a kormányzattal, hogy információt szerezzek, amit utána meg tudok osztani a zuglóiakkal, hogy mire számíthatnak, miért lesz ez jó, milyen lesz az ütemezés – tette hozzá a szocialista kerületvezető.

Február 12-én tárgyal Lázárral

Horváth Csaba normális, szakmai egyeztetésre számít, amelyen szeretné megtudni, hogy mi az pontosan, amit a kormány ott meg akar valósítani, milyen infrastrukturális, fejlesztési igényei vannak a kerületnek, amely nemcsak a zuglói lakosok, hanem a projektnek és a kormánynak is érdeke, mert ha nem fog működni, akkor nem fogják tudni hasznosítani sem.

„Zugló, Budapest legcsodálatosabb kerülete, és ha lehet ezt a kormányzati beruházásokkal is mérni, akkor Zugló az a kerülete a fővárosnak, ahova a legtöbb beruházás érkezett. Persze ebben nem csak öröm van, de az elmúlt tíz év óta több ezer milliárd forint értékű beruházás van folyamatban. Például ott van a Városliget, amely nagyon fontos volt, és igen sok szakmai és politikai ellenállást szült. A Nemzeti Galéria ügye még nincs nyugvóponton, de nem volt értelmetlen az a fajta szakmai és politikai ellenállás, amely a Városliget beépítése ellen harcolt.”

Horváth Csaba emlékeztetett, abban mindenki egyetértett, hogy a Városligetet fel kell újítani, de azzal már ő sem értett egyet, hogy egy háromszáz méter hosszú, az Ajtósi Dürer sortól egészen a Hősök teréig tartó 300 méter magas épületfal keletkezzen. „Ezt sikerült levenni a kormány táncrendjéről és lett a gördeszkapálya, de ez már emészthetőbb történet.” Ha az eredményt nézzük, akkor azt lehetne mondani, hogy így elfogadjuk és történt, ami történt, a tájsebek begyógyultak, és használjuk a város legfontosabb közparkjaként. „Talán túl intenzív az a fajta kormányzati figyelem, ami Zugló Városliget területét illeti.”

A másik, ami megújult szintén sok százmilliárd forintért, az a Puskás Stadion, ami óriási forgalmat generál és napi szintű problémát jelent a zuglói önkormányzatnak, és ott van, picivel tovább lépve a Bosnyák tér, ahol kormányzati negyed épül – mondta Horváth Csaba. „Láthatóan a kormány Zugló-centrikusan gondolkodik a fejlesztésekről.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.