Hruscsovi logika szerint beszélt Szájer
Tárgyi tévedésektől hemzseg az a szájeri gondolatmenet, miszerint Magyarországot senki ne leckéztesse meg a jogállamiság, a demokrácia állapota miatt, mégpedig az Aranybulla miatt – mutat rá Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint, Szájer hivatkozási gondolatmenete olyan, mint Hruscsové volt, aki azt mondta, ha nálatok verik a négereket, nem szólhattok bele abba, hogy nálunk hogyan mennek a dolgok. „Habár Szájer szerint az Aranybulla volt az első a sorban a kontinensen, ez tételesen nem igaz, arról már nem is szólva, hogy vannak olyan országok, amelyek ugyan csak pár tízéves múltra tekintenek vissza, a jogállamiság és a demokrácia tekintetében mégis az élvonalban vannak”
Szájer József a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott minapi előadásában – az Index tudósítása alapján – arról értekezett, hogy a Velencei Bizottság megfogalmazása szerint nem ugyanazt jelenti, ha egy hosszú évtizedes hagyományokkal rendelkező demokráciában ugyanazt csinálják, mint egy olyan demokráciában, ahol ez a fajta hosszú hagyománya nincs meg a demokráciának.
A fideszes EP-képviselő szerint nem elég, hogy már sokévnyi demokrácia van mögöttünk, de ott vannak az előtte lévő évszázadok, „amikben Magyarország alkotmányos értelemben is vezető politikai erő volt, a mindenkori alkotmányos fejlődés élvonalában volt”... Annak az országnak, ahol először volt Aranybulla 1222-ben, annak nem kell elfogadnia semmiféle leckét bárki mástól – főleg nem pár évtizede alakult országok botcsinálta és ideológiailag vezérelt, tudatlan vezetőitől.”
„Az Aranybulla – amely egyébként pont a királyi hatalom gyengülését jelenti – nem az első volt a sorban” – szögezte le Szentpéteri a Hírklikknek. Az 1215-ben Angliában elfogadott Magna Charta után szokták másodikként emlegetni, de megfeledkeznek arról, hogy 1188-ban Leon Cortez már hozott egy hasonló dekrétumot.
De még ha nem is lenne az érvelésben tárgyi tévedés, még ha a magyarok az elsők is lettek volna, az sem jelentene semmit – nem az ugyanis a fokmérője a jogállamiságnak, a demokráciának. Hiszen például az Egyesült Államok, vagy éppen az alig harminc éve megalakult Szlovénia vitathatatlanul jogállamok és erős demokráciák. „Szájer érvelése hasonlít ahhoz, amit a volt szovjet vezetőktől szoktunk meg – például Hruscsovtól. Ők arra hivatkoztak, hogy az USA-ban verik a négereket, ezért kikérik maguknak, hogy beleszóljanak abba, ami a Szovjetunióban történik”.
Szentpéteri szerint ráadásul nálunk nincs is hagyománya az okos közjogi gondolkodásnak, szemben például Lengyelországgal, ahol már 1791-ben megszületett az alkotmány, s annak ellenére fennmaradt a lengyelek gondolkodásában, hogy szinte rögtön ezután az ország szétesett, s majd már csak 1918-ban került ismét vissza a térképre. Ezzel szemben, Magyarországon az Aranybullának nem maradt semmi hagyománya, már csak azért sem, mert a XVII. század végén eltörölték az úgynevezett ellenállási záradékát, ami arról intézkedett, hogy a nemesek fellázadhatnak az uralkodó ellen és el is kergethetik, ha az uralkodó és utódai nem biztosítják a nemesi jogokat.
Az alkotmányjogász a történelmi tényeken kívül mást is szóba hozott. „A fentiek alapján akkor Portugália például bírálhatja Magyarországot, de Spanyolország nem? – tette fel a költői kérdést. Majd úgy folytatta, hogy „és akkor még nem említettük azt, amit Szájeréknak kellene a legjobban tudniuk, hogy az Európai Uniónak van egy külön jogrendszere, vannak normái, amelyek kötelező érvényűek – miért ne szólhatnának akkor, ha egy tagország nem tartja be azokat?” Ahogy Magyarország is beleszólhatna például abba, hogy ha Románia nem tartaná be az uniós kisebbségi jogrendszert, nem az Aranybulla miatt, hanem azért, mert van egy jogrendszer, amit nem tartanak be – szögezte le.
Véleménycikkünk itt olvasható.
