HVG: tavaly is 456-an haltak meg a magyar utakon
Évtizedes távlatban csökken a személyi sérüléssel járó közúti balesetek és halálesetek száma Magyarországon, de a HVG összesítése szerint az uniós célokhoz képest továbbra is rosszak az adatok. 2024-ben egymillió lakosra 52 közúti haláleset jutott itthon, miközben az uniós átlag 45 volt.
A cikk szerint az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági stratégiája 2050-re nullára csökkentené az egymillió lakosra jutó közúti tragédiák számát. Magyarországon ehhez képest tavaly 456 ember vesztette életét közúti balesetben.
A hosszabb távú trend ugyanakkor javulást mutat. A HVG adatai szerint 1990-ben még több mint 27 ezer személyi sérüléssel járó baleset történt, ezekben 2432 ember halt meg. Az éves esetszám 2000-re csaknem tízezerrel csökkent, 2024-re pedig 15 ezer alá ment.
Az úttípusok szerinti adatok alapján a sérüléssel járó balesetek száma minden úttípuson közel azonos mértékben csökkent, ezért továbbra is három ilyen esetből kettő lakott területen történik. Az autópályák aránya enyhén romlott: a 2010-es években az esetek körülbelül 3 százaléka történt sztrádákon, mostanában csaknem 4 százalékuk. Óberling József rendőr ezredes, közlekedésbiztonsági szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a forgalomhoz viszonyítva az autópályák továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési terepnek számítanak.
A sérüléses közúti balesetek okai között a járművezetők hibája messze a leggyakoribb: Magyarországon ez évtizedek óta 90 és 95 százalék között szerepel a statisztikákban. A jármű műszaki hibája nagyjából 200-ból egy balesetet magyaráz, az utasok felelőssége ennél is ritkább, körülbelül minden 500. esetben jelenik meg. Az útpálya hibája vagy egyéb körülmény aránya körülbelül 1,5 százalék.
Az ittas vezetéshez köthető balesetek száma és aránya jelentősen csökkent. 1990-ben az összes hazai közúti baleset 15,3 százalékát okozták ittasan, ami közel 4260 sérüléses incidenst jelentett. 2010-ben már kevesebb mint kétezer ilyen eset volt, az összes baleset 11,5 százaléka. 2024-re az ittas balesetek száma három számjegyűre, arányuk 6 százalék alá csökkent, és a következő évben is 850 körül maradt.
A HVG kitért az új magyar KRESZ-tervezetre is, amely egyes autópálya-szakaszokon és autóutakon magasabb sebességhatárt engedne a jelenleginél. A robogókra vonatkozó 40 kilométer/órás korlátozást 45-re emelnék, miközben a forrás szerint a személyszállító járművek között a motorok kategóriája az egyetlen, amelyben 2001-hez képest 2025-re nem csökkent, hanem nőtt az okozott sérüléses balesetek száma: 500 alatti értékről 600 fölé.
A kerékpárosokra külön sebességkorlátozást vezetnének be, miközben az általuk okozott sérüléses balesetek száma csökkent: 2025-ben 1144 ilyen esetet tartottak nyilván, ami a 2001-es esetszám 46 százalékának felelt meg. A statisztikákban 2024 óta külön szerepelnek az elektromos rolleresek is: az akkori 367 után a következő évben már 635 balesetben voltak vétkesek, ami 73 százalékos növekedés.
Az új KRESZ-tervezet a forrás szerint nemcsak a vezetés közbeni telefonálást, hanem az úton vagy síneken átkelő gyalogosok eszközhasználatát és fülhallgatós zenehallgatását is tiltaná. A gyalogosan okozott balesetek aránya közben a 2010-es körülbelül 6 százalékról 15 év alatt 4 százalékra csökkent, a gázolások száma pedig majdnem harmadával lett kevesebb, de tavaly még így is több mint 1800 alkalommal ütöttek el gyalogost.
A cikk szerint a javuló tendenciát a forró nyári időszakok is fékezhetik. Idén három júniusi hétvége alatt 31 ember halt meg Magyarországon közúti balesetben, a rendőrség pedig a kánikula közlekedési kockázataira figyelmeztetett. A nyár eleji kilenc nap alatt 18 halálos közlekedési tragédia történt, miközben az elmúlt öt évben naponta átlagosan körülbelül 1,2 halálos közúti incidens jutott Magyarországra.
