Tudósok kérték Írországot: lépjen vissza az uniós digitális és adóügyi ügyektől
Tudósok és egyetemi szakemberek kemény hangú levélben fordultak az Európai Unió Tanácsának ír soros elnökségéhez. Azt kérik, hogy Írország az elnöksége alatt ne vállaljon szerepet a digitális szabályozással és a társasági adózással kapcsolatos uniós ügyekben.
Írország július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A levél szerint ebben a hat hónapos időszakban Európa újratárgyalja digitális szabálykönyvét és a társasági adózásra vonatkozó szabályait, Írország pedig elnökként befolyásolhatja, milyen kérdések kerülnek napirendre.
Az aláírók azzal érvelnek, hogy Írország eddigi teljesítménye az uniós digitális jogok és az uniós adóalap védelme terén megkérdőjelezhető. Szerintük ezért az ír elnökségnek vissza kellene lépnie minden szerepvállalástól ezen a két területen.
A levél külön kiemeli, hogy a Google, a Meta, az Apple, a Microsoft, az OpenAI, a TikTok és az X is Írországot választotta uniós központjának. Emiatt az ír Adatvédelmi Bizottság, a Data Protection Commission vált az egész EU elsődleges adatvédelmi felügyelő szervévé ezekben az ügyekben. Az aláírók szerint azonban ezzel a felelősséggel nem járt együtt hatékony jogérvényesítés.
A levélben azt írják, hogy a GDPR tíz éve alatt Írország még egyetlen EU-szintű vizsgálatot sem zárt le a Google-lel szemben. Felidézik azt is, hogy 2023-ban Írország a luxemburgi uniós bíróságon beperelte az összes többi uniós adatvédelmi hatóságot, mert egy olyan határozat megsemmisítését kérte, amely a Meta egyes adatkezelési gyakorlatainak kivizsgálására kötelezte volna.
Az aláírók az ír digitális kormányzás függetlenségével kapcsolatban is aggályokat fogalmaztak meg. A levél szerint a jelenlegi adatvédelmi biztos korábban a Meta vezető lobbistája volt Írországban, Helen McEntee külügyminiszter pedig az elnökség előkészítése idején közös fotón szerepelt a Meta egyik lobbistájával egy olyan találkozó után, amelyen az ír elnökség közelgő prioritásait vitatták meg.
Az adóügyeknél a levél az Apple esetét említi a legfontosabb példaként. Az Európai Bizottság 2016-ban úgy döntött, hogy a cégnek 13 milliárd euró elmaradt adót és kamatokat kell megfizetnie. A levél szerint az Apple 2004 és 2014 között a „Double Irish” struktúrával más uniós országokból Írországba helyezte át nyereségét, ahol a rendszer utolsó évében 0,005 százalékos tényleges adókulccsal adózott.
A dokumentum szerint az ír kormány 2014-ben nemzetközi nyomásra jelentette be a széles körben használt adózási séma megszüntetését, az uniós bíróságok pedig 2024-ben helybenhagyták a 2016-os megállapítást. A levél ugyanakkor azt állítja, hogy az Apple a jelek szerint újabb adótervezési struktúrát épített ki Írországon keresztül, amellyel 2016 óta további több mint 20 milliárd eurónyi uniós adót került el.
A tudósok a Temu 2025-ös ügyét is megemlítik: szerintük a dublini székhelyű kínai ruházati óriás olyan struktúrát alkalmazott, amelyben az adóügyi illetőség nem egyezik meg az üzleti tevékenység helyszínével, és ez a „Double Irish” sémára emlékeztet.
Az aláírók között szerepel többek között Abeba Birhane, a Trinity College Dublin adjunktusa, Nick Couldry, a London School of Economics professzora, Mariana Mazzucato, a University College London professzora, valamint Shoshana Zuboff, a Harvard University professzora. A levél gyakorlati megoldásként azt javasolja, hogy a vitatott dossziék újratárgyalását a következő soros elnökséget adó Litvánia vezesse.
